A díszvendég idén Brazília: kortárs irodalma hetven szerzőjével, 260 új kiadású alkotással és ötszáz könyvbemutatóval, felolvasással jelenik meg a vásáron.
Gottfried Honnefelder, a német könyvkiadók és könyvterjesztők egyesületének elnöke megnyitó beszédében szorgalmazta a rögzített árak rendszerének fenntartását a könyvpiacon. Hangsúlyozta: az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabad kereskedelmi szerződés kidolgozását célzó tárgyalásokon az Európai Bizottságnak meg kell védenie a kötött ár intézményét, különben „a szellem helyett a pénz lesz az úr" a könyvek világában, ami – az Egyesült Államokban kihalófélben lévő, de Európában még mindig erős – hagyományos könyvesbolt végső hanyatlásához vezetne.
Jürgen Boos, a vásár igazgatója ezzel kapcsolatban a nyitóünnepséget megelőző sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a Google, az Amazon, az Apple és más nagy amerikai cégek a fixáras rendszer lebontására törekednek. Ezek a vállalkozások nagy sikerrel vonzzák magukhoz és tartják meg a fogyasztókat, a logisztikában pedig „varázslók", de nem könyvkiadók, nem foglalkoznak kellő szenvedéllyel és hozzáértéssel a könyvkiadással. Franciaországban külön törvény és adókedvezmények védik a könyvesboltokat az online áruházak versenyétől. Ezt el lehetne tanulni – mondta Jürgen Boos.
A frankfurti könyvvásár a szakma fejlődését meghatározó trendek bemutatására törekszik. Ezért az október 13-ig tartó rendezvény egyik tartalmi súlypontja a gyermek- és ifjúsági irodalom, mert ezen a területen jelentkeznek a leggyorsabban az újdonságok. Külön téma az úgynevezett startup cégek megjelenése a könyvkiadás és -kereskedelem területén: a vásár katalógusa húsz oldalon keresztül sorolja a feltörekvő új cégeket, amelyek mind egy-egy új megoldást, üzleti modellt vagy terméket szeretnének sikerre vinni a könyvszakmában.
Bemutatkozik a vásáron például a Flipintu, amelynek jelszava: „fedezd fel, olvasd el, oszd meg". A német fejlesztésű portál kitalálói abból indultak ki, hogy az Amazon ugyan remek értékesítési platform, de új dolgok felfedezésére nemigen használható, és a felhasználók túlnyomó többsége eleve úgy kattint az online áruház oldalára, hogy már tudja, mit fog vásárolni. A Flipintu fő funkciója, hogy – a Flipboard mintájára – a felhasználók által az internet minden sarkából összegyűjtött irodalmi tartalmakat összeszerkeszti egy magazinszerű kiadvánnyá vagy digitális könyvespolccá. A fejlesztők egyik alapvetése, hogy nem a formátum számít, hanem a tartalom, a táblagépen és okostelefonon is futtatható portálon így az úgynevezett Book2Look technológia révén szinte bármely könyvbe bele lehet lapozni, és e-pub formátumú kiadványok olvasására is lehet használni.
Egy másik fő gondolat, hogy minden olvasó író, és minden író kiadó is egyben. Ennek alapján a felhasználók közölhetik saját műveiket, és kereskedhetnek is az irodalmi tartalmakkal. Értékesíthetik saját írásaikat, vagy közreműködhetnek az általuk kedvelt munkák terjesztésében, és az eladott kiadványok után 10 százalékkal részesednek a bevételből. Az oldalon tematikus csatornákat is lehet indítani, például krimirajongók készíthetnek olyat, amely kifejezetten krimikkel – új kötetekkel, szerzőkkel, recenziókkal, interjúkkal – foglalkozik.
Magyarországot a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) képviseli egy standdal, illetve a Balassi Intézet berlini kulturális intézete, a Collegium Hungaricum Berlin (CHB) külön standdal és programmal jelentkezik a vásáron. Az MKKE a magyar könyvtermés bemutatásával és szakmai kapcsolatok építésével, tárgyalások szervezésével, lebonyolításával foglalkozik. A CHB irodalmi programokat szervez, a többi között bemutatja Tóth Krisztina, Darvasi László és Kemény István új német nyelvű kötetét.
Az MKKE a vásár előtt kifogásolta, hogy a Balassi Intézet nem járult hozzá a magyar könyvkiadókat és könyvterjesztőket összefogó szervezet frankfurti megjelenéséhez. Az MKKE 4 millió forintos támogatást kért, de végül saját forrásaiból fedezte a stand 20 milliós költségét. A Balassi Intézet főigazgatója, Hatos Pál erre úgy reagált: az intézet a magyar irodalmat, nem pedig a magyar kiadókat támogatja. Az intézet nem is magyar nyelvű műveket visz ki Frankfurtba, hanem a németül frissen megjelent irodalmi alkotásokkal készül. Szerinte így megközelíthetőbb a magyar irodalom, a kritikusok is elolvashatják, írhatnak a művekről.
Forrás: Magyar Nemzet Online
