Gyémánteső hullhat a Szaturnuszra és a Jupiterre amerikai kutatók új számításai szerint. A két bolygón található legnagyobb gyémántok valószínűleg egy centiméter átmérőjűek.
A két hatalmas gázbolygó új légköri adatai arra utalnak, hogy bőségesen előfordul bennük a szén szemet gyönyörködtető, kristályos alakzata - tudósított a BBC hírszolgálata az Amerikai Csillagászati Társaság bolygótudományi osztályának éves konferenciáján, Denverben elhangzott előadásról.
„A legnagyobb gyémántok valószínűleg egy centiméter átmérőjűek, akár karikagyűrűt is ékesíthetnének. Összességében ezer tonna gyémánt keletkezik évente a Szaturnuszon" - mondta Kevin Baines, a Wisconsin-Madisoni Egyetem és az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) kutatója, aki a konferencián mutatta be először felfedezését.
Baines és kollégái a két bolygó belsejének legfrissebb hőmérsékleti és nyomás-előrejelzéseit elemezték, majd megvizsgálták, hogyan viselkedik a szén különböző körülmények között. Arra következtettek, hogy a két égitest hatalmas területeire záporozhatnak a gyémántkristályok.
Baines elmondta: az egész folyamat a két planéta felső légkörében, a viharok sávjában kezdődik, ahol a villámlás a metánt korommá változtatja. Ahogy a pernye lehullik, nő rajta a nyomás, körülbelül 1600 kilométer esés után grafittá válik. Hatezer kilométernyi zuhanás után a lehulló grafitdarabok erős, stabil gyémántkristályokká szilárdulnak, ám az esés még 30 ezer kilométeren át folytatódik.
„Ebben a szélsőséges mélységben, ahol már pokoli a hőmérséklet és a nyomás, képtelenség, hogy a gyémánt megőrizze szilárdságát, ám nagyon bizonytalan, mi történik odalent vele. Lehetséges, hogy folyékony szén tengerévé alakul" - magyarázta a kutató.
Forrás: MTI
