A Cassini űrszonda akkor pásztázta végig a rendszert, amikor a Nap a bolygó mögött tartózkodott, így a halovány gyűrűket is könnyebb észlelni. A fotók egy 540 ezer kilométeres sávot fednek le.
A Szaturnusz áttetsző gyűrűi és a bolygó sötét félteke izzik a NASA Cassini szondájának új infravörös felvételein. „A hátulról megvilágított szaturnuszi rendszer megfigyelése egyfajta kifordított képet ad nekünk a bolygóról – mondja Matt Hedman, az Idahói Egyetem kutatója. - A gázóriás gyűrűinek ama részei, melyek földi teleszkópokkal fényesnek tűnnek, most sötétek, míg más, általában sötétbe burkolózó részek ragyogóan izzanak az új képeken."A kutatóknak nem könnyű alaposan megfigyelni a halovány külsőbb F-, E- és G-gyűrűket, vagy pedig a ködszerű belső D-gyűrűt, amikor a Nap közvetlenül ragyog rájuk. Ennek oka, hogy ezek a képződmények majdnem teljesen áttetszőek, és olyan apró részecskékből állnak, amelyek nem verik túl jól vissza a napfényt.
A jelenlegi elrendeződés több szempontból is eltér a korábbiaktól. Amikor eme apró részecskéket hátulról éri a fény, felragyognak, mint a köd a közeledő autó fényszórója előtt. A C-gyűrű is relatíve fényesnek néz ki, nem azért mert porból áll, hanem mert a benne lévő anyag - ami főképpen piszkos vízjég – áttetsző. Valójában a 18. és 19. században kreppgyűrűnek nevezték a krepp-papírhoz való feltételezett hasonlósága miatt. A széles, középső B-gyűrű – a földi teleszkópokkal az egyik legkönnyebben kiszúrható, mivel igen sűrű a fényes vízjégdarabokból álló populációja – sötétnek látszik eme felvételeken, mivel olyan vaskos, hogy szinte az összes hátulról érkező fényt kitakarja. A felvétel 540 ezer kilométeres sávban tárja fel a rendszert egészen az E-gyűrűig, mely a második legtávolibb ilyen képződmény, míg a lefedett régió a kép tetejétől aljáig mintegy 16 ezer kilométer.
Az infravörös képek a hősugárzást is feltárják. Míg a látható fényű felvételek eme látószögből csak a gyűrűkről visszatükröződő napfénytől gyengén megvilágított bolygót mutatnák, a Szaturnusz fényesen izzik az új képeken a belsejéből áradó hő miatt.
A fotó másik verzióján a kutatók „megnyújtották" vagyis eltúlozták az adatok kontrasztját, ami így előhozza az eredetileg nem látható finom részleteket. A vékony E-gyűrű – mely az Enkeladusz hold jeges „leheletéből" épül fel – struktúrái is megmutatják magukat eme képen. A fotó - mely a Cassini vizuális és infravörös spektrométerének adatait használta - szintén 540 ezer kilométeres sávot ölel fel és 8000 kilométernyi területet fed le a kép tetejétől aljáig.
Phil Nicholson, a Cornell Egyetem kutatója szerint az infravörös adatok több információt nyújtanak a D-, E-, F- és G-gyűrűket alkotó részecskék méretéről, arról, hogy eme méretek hogyan változnak a gyűrűben lévő pozíció tekintetében, emellett elárulnak valamit a gyűrűk kémiai összetételéről is.
Az 1997-ben felbocsátott Cassini több mint kilenc éve vizsgálja a szaturnuszi rendszert egy sor műszerével, amelyek között megtalálhatóak látható fényű kamerák, ultraibolya és infravörös spektrométerek, valamint mágneses mezőt és töltött részecskéket kutató szenzorok. A látható fényű kamerával dolgozó szakemberek jelenleg is azon dolgoznak, hogy összeillesszék mozaikképüket a szaturnuszi rendszerről.
A Cassini hosszú missziója a gyűrűs planétánál azt jelenti, hogy majdnem egy fél szaturnuszi évig – egy szaturnuszi év majdnem 30 földinek felel meg - meg tudjuk figyelni az ott zajló változásokat – mondja Linda Spilker, a Cassini-misszió egyik szakembere. „A Föld évszakról évszakra arculatot vált, és a Szaturnuszra is ez jellemző. Alig várjuk, hogy megfigyelhessük, eme szezonális változások hogyan befolyásolják a jégrészecskék táncát a gyűrűkben."
A NASA A Nap képe galériájában is közzétett egy csodálatos fotót a gyűrűs bolygóról. A Szaturnusz eme portréját a Cassini űrszonda október 10-i adataiból állította össze Gordan Ugarkovic amatőr képszerkesztő és Cassini-rajongó. A felvétel geometriailag nincs korrigálva, hogy megfelelően ábrázolja a Cassini perspektívájából eredő eltolódásokat.
A mozaik 12 felvételből készült, melyeket a szonda képalkotó alrendszere vörös, kék és zöld szűrőkkel alkotott meg. Ugarkovic 11 teljesszínes, valamint egy vörös és kék szűrővel készített felvételt használt.
Forrás: Hirado.hu