November 3-án „eredeti lakói" költöznek a Zeneakadémia nagytermébe – hiszen a világ egyik legszebb és legjobb akusztikájú termét elsősorban kamarazenei koncertekre tervezték.
A megújult Zeneakadémia kedd este ünnepi koncerttel nyílt meg. A világhírű magyar zeneszerző és alapító, Liszt Ferenc születésének 202. évfordulóján rendezett gálakoncerten Kocsis Zoltán vezényletével a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara és Kórusa lépett fel. A hangversenyen közreműködött Csizmadia Anna, Bogányi Gergely, Kokas Katalin, Kelemen Barnabás, Devich Gergely, a Keller Kvartett, az Új Liszt Ferenc Kamarakórus, Erdei Péter, valamint a Nemzeti Filharmonikus Gyermekkar Thész Gabriella vezetésével. A gálaest műsorában többek között Liszt Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő művei csendültek fel. A koncertet Ludwig van Beethoven Karfantáziája zárta.
A keddi hangverseny előtt felavatták a Liszt Ferenc téri főbejárat baloldalán Párkányi Raab Péter alkotását, amelyet Solti György, a világhírű karmester emlékére állítanak. A Zeneakadémia kistermét is Solti Györgyről nevezték el.
A teljes rekonstrukció - amelynek része volt a 2011-ben elkészült Ligeti György-épület - összesen 13,2 milliárd forintból, európai uniós és hazai forrásokból valósult meg. A fejlesztés középpontjában az egyetem központi műemlék épületének teljes rekonstrukciója, korszerűsítése állt.
A kistermet, amelyben főként az opera szak vizsgáit tartják, és kamaraoperaként is működni fog, zsinórpadlást, világítási rendszert, öltözőket és zenekari árkot szereltek fel. Az alagsorban helyezték el a hangszerraktárt, az énekkari és zenekari muzsikusok öltözőjét, valamint a közönség számára itt létesítettek új mosdókat.
A nagyterem székeit újrakárpitozták, erre és a függönyökre összesen 460 négyzetméter bársonyt használtak fel. A földszinti széksorok távolságát megnövelték, így kevésbé zsúfolt a nézőtér, a helyek száma itt csökkent 579-ről 432-re, az emeleten a helyek száma változatlan maradt.
A rekonstrukció fő szempontja a 21. századi korszerű oktatási és kényelmi funkciók bevezetése mellett a műemléki szempontok szigorú betartása volt. Lakatos Gergely főmérnök elmondta, hogy a kutatások nyomán kapta vissza színvilágát a ház, több mint száz restaurátor munkája nyomán a szobrok, a Róth Miksa ólomüveg ablakok és mozaikok, fafelületek, falikárpitok, a pirogránit és eozinmázas Zsolnay-kerámiadíszek, továbbá Körösfői-Kriesch Aladár freskói mind megújultak. A nagy- és a kisterem csillárjait tízcentis darabonként alkották újra.
Forrás: MTI
