A kétszeres Kossuth-díjas magyar színésznő 1998. október 27-én hunyt el. Első férje Ráthonyi Ákos rendező, második férje Darvas Iván Kossuth-díjas színművész volt.
Bár a fővárosban született, a Nógrád megyei Mohora faluban töltötte gyermekkorát apja középbirtokán. Elemi iskoláit itt végezte, majd Balassagyarmaton bejáró diák volt a polgáriban. Két évet a nyíregyházi Angolkisasszonyoknál tanult, majd Debrecenben érettségizett felsőkereskedelmi iskolában.Gyerekkorától kezdve énekelt és zenélt, majd rokona, Bókay János szerkesztő bátorítására meghallgatásokon vett részt Rajnai Gábornál, Heltai Jenőnél és Hevesi Sándornál. A kezdeti kudarcok után Gaál Béla filmrendező karolta fel, és így filmszínészként indult karrierje a Hunnia Filmgyárban.
Első nagyobb szerepét a sikeres Meseautóban kapta, ezután vették át 1934-ben a Vígszínházba. Eleinte naiva szerepeket osztottak rá. Egészen 1946-ig a társulat tagja volt, ekkor két évet a Művész Színháznál töltött, majd 1948–1949-ben visszatért a Vígszínházba, ezúttal társigazgatóként Somló István és Benkő Gyula mellett, akiket Révai József miniszter rendeletére neveztek ki Jób Dániel helyére. 1950-től haláláig a Madách Színházban szerepelt, a kilencvenes években másodvirágzását élte karrierje.
1936-ban Ráthonyi Ákos rendezőhöz ment feleségül, lányuk, Zsuzsanna 1940-ben született. Második gyermekük fiú lett volna, de egy bombatámadás miatt idő előtt megindult a szülés, és a Mátrában a gyermeket nem lehetett megmenteni. A II. világháborút követően férje külföldre emigrált, lánya pedig 1956-ban követte. Tolnay Klári Münnich Ferencnél tett személyes közbenjárására kapott lánya az 1956-os forradalom alatt kivándorló vízumot, majd Bécsben telepedett le és televíziós szerkesztőként dolgozott.
Mészöly Dezső 1993-as tévéműsorában vallott a művésznő először Márai Sándorhoz fűződő titkos viszonyáról. 1945-ben mutatta be a Vígszínház Márai: Varázs című darabját, amelynek kapcsán megismerkedett személyesen is az íróval. Kettejük kapcsolata olyannyira titkos volt, hogy Márai az Ismeretlen kínai költő elnevezés mögé bújt, aki mögött egy jelentéktelen kínai poétát tételeztek fel, aki a nagy bokszerlázadás idején a fővárostól távol tengette sanyarú napjait, mert az irodalmi életből feltehetően politikai ellenfelei és irodalmi vetélytársai száműzték. Személyes hangú verseit egy távollévő, ismeretlen nevű volt császári táncosnőhöz (Tolnayhoz) írta, akiről is mindenfélét találgattak.
Részlet Márai titkos leveleiből: "Kedd. Ajánlanám a következőket: szerdán, ha nem lesz rossz az idő, 1 h-kor várom a híd budai kijáratánál. Ha esik, akkor a pesti oldalon várom, ugyanabban az időben, az Országház kávéház előtt. Ha szerda valamilyen okból nem jó, akkor pénteken várom, ugyanez időben, ugyanígy: jó időben Budán, esőben Pesten. - Mindenesetre várom szerdán, s ha nem jön, akkor pénteken. Jó lesz így? Kezit, lábát csókolom."
1946-ban találkozott Várkonyi Zoltán Művész Színházában az Eurüdiké próbáján Darvas Ivánnal. A 32 éves Tolnay Klári ekkor már ünnepelt díva volt, a nála tíz esztendővel fiatalabb Darvas Iván még csak ekkor kezdte pályáját, szerelemre lobbantak, és házasságot kötöttek. Szerelmük majdnem 13 évig tartott. 1956-ban Darvas Ivánt politikai okokból bebörtönözték. Felesége rendszeresen látogatta a börtönt, és reménykedett, hogy pár percre talán beszélhet férjével. A színészt 22 hónapig tartották fogva, szabadulása után pedig évekig nem léphetett színpadra. 1958-ban házasságuk felbomlott. Tolnay Klári többé nem ment férjhez.
A színésznő kiemelkedő alakítást nyújtott a Rómeó és Júliában, Ibsen Nórájának címszerepében, a Három nővér Irinájaként és a Sirály Arkagyinájaként, a Macskajáték Gizájaként és Blanche-ként a Vágy villamosában, majd mindezeket követte az Aranytó, s végül a Nagymama című darab főszerepe.
Élete utolsó évtizedében színészi pályájának újabb csúcsát élte: 1990 és 1998 között volt olyan esztendő, amikor öt színmű főszerepében láthatta a közönség. Igazi jutalomjátékként 1993-ban Mensáros Lászlóval eljátszották Arbuzov Kései találkozásának öreg szerelmespárját. 1998 őszén a Nemzeti Színházban Szabó Magda Régimódi történetében egy kedves apácafőnök megformálására készült, amikor október 27-én álmában érte a halál.
Színpadi sikerei mellett számos filmben is szerepelt. A filmrészletben Tolnay Klári és Jávor Pál közös alakítását láthatjuk, ahogy az Egy kis édes félhomályban dalt adják elő az Egy csók és más semmi című filmből.
Forrás: Wikipedia