Nyáry Krisztián irodalomtörténész és Dr. Sivadó Máté kriminológus az Álarcosbál utáni közönségtalálkozó vendége október 30-án a Bárka Színházban.
az Álarcosbálban a Bárka előadásában. Izgalmas óra. Hasonló érdekességgel készülnek a szervezők az előadás utáni beszélgetés órája is, ahol ezt a témát igyekeznek körüljárni. De nemcsak a svéd királyról lesz szó, hanem olyan példákat keresnek majd, ahol az utolsó óra jellegzetes összetevővé vált az egész életmű szempontjából - legyen művész, bűnöző, vagy akár köznapi ember.
Mi történik velünk a halál kapujában? – kérdezi a Berzsenyi Bellaagh Ádám rendezte előadás is, de a szervezők emellett két szakértőt is fölkértek az együtt gondolkodásra. Egyikük Nyáry Krisztián irodalomtörténész, akinek a magyar irodalmi szerelmeskönyvének folytatása Így szerettek ők 2 címmel az idei könyvhét szenzációja volt. Másikuk pedig dr. Sivadó Máté kriminológus, rendőrszázados, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanársegédje, aki munkája során különleges esetekkel találkozik.
Mindketten sok meghökkentő esetet hoznak magukkal, miközben az előadásról is elmondják majd véleményüket az alkotók jelenlétében. És ahogy a Bárka közönségtalálkozóin megszokott, a nézők véleményét is kíváncsian várják a beszélgetés résztvevői.
Sven Delblanc: Álarcosbál
Fordította és rendezte: Berzsenyi Bellaagh Ádám
A 20. század második felének egyik legjelentősebb svéd írója, Sven Delblanc számos regénye mellett különleges atmoszférájú, izgalmas történelmi témájú színdarabokat is írt.
Ezek közül is talán a legfigyelemreméltóbb az Álarcosbál, amely a 18. századi svéd történelem egy igen „teátrális" eseményét, a III. Gusztáv király ellen a stockholmi operában elkövetett merényletet illetve annak előzményeit dolgozza fel.
Ezt a témát Giuseppe Verdi is felhasználta az Álarcosbál c. világhírű operájában, ám a svéd szerző fojtott, titokzatos hangulatú drámája
jóval mélyebbre ás a királyi udvart átszövő intrikák, bonyolult emberi viszonyok világában.
Delblanc színműve a halál előszobájában várakozó, nagy formátumú történelmi személy vívódását, az élettől való különös, misztériumszerű búcsúzását mutatja meg.
A darabot a fiatal és tehetséges, svéd-magyar származású színházi és filmrendező, a Drama Center Londonban végzett Berzsenyi Bellaagh Ádám ültette át magyar nyelvre.
Rendezőként, többek között a svéd kultúra és történelem mély ismeretét is felhasználva, egy mai, magyar közegben is aktuális előadást állít színpadra, melynek központi kérdése a személyes történelmi felelősség és az egyéni sors szabadsága illetve determináltsága.