Kincsvadászok által kiásott és külföldre csempészett arany pénzérméket mutattak be a román hatóságok pénteken Bukarestben.
A 145 arany statert három évvel ezelőtt foglalták le a brit vámosok egy román állampolgárnál. Az érmék Koson dák király idejéből származnak, akinek az uralkodását az időszámításunk előtt 44 és 29 közötti időszakra teszik a történészek. Titus Corlatean román külügyminiszter a kiválóan működő brit-román stratégiai partnerségnek tulajdonította a történelmi örökség hazatérését. "Ez a kincs az identitásunkat és egy több mint kétezer éves civilizációhoz való tartozásunkat bizonyítja" - mondta a román diplomácia vezetője a Román Nemzeti Történeti Múzeumban (MNIR) rendezett pénteki sajtóértekezleten.
Augustin Lazar gyulafehérvári főügyész a Mediafax hírügynökségnek elmondta: 34 személy ellen emeltek vádat az ókori aranykincs illegális kicsempészése ügyében, az érméket pedig egyelőre a bizonyítási eljáráshoz kapták kölcsön a brit hatóságoktól, amíg a bíróság megállapítja, hogy ezek a nemzeti örökség részét képezik-e. Ernest Oberlander-Tarnoveanu, a múzeum igazgatója rámutatott: ez már a tizenegyedik olyan művelet az utóbbi években, amellyel Románia a külföldre csempészett nemzeti kincseit szerzi vissza. Eddig 13 dák arany karperecet, 289 ókori arany és ezüst érmét, valamint 14 dák ékszert hoztak vissza az országba Franciaországból, Svájcból, Németországból, Spanyolországból, Írországból, az Egyesült Államokból és Nagy Britanniából.
További - a régiségkereskedők nemzetközi feketepiacára szánt - mintegy 200 érmét még román területen foglaltak le a hatóságok a csempészeknél az utóbbi négy évben. Az illegális ásatásokat végző kincsvadászok kedvenc területe az erdélyi Sarmisegethuza Regia (Várhely), az ókori dák királyság fővárosának környéke.
A dákok egy ókori népcsoport, amely a mai Erdélyre tehető területen élt az időszámításunk előtti évszázadokban, önálló királyságukat, Daciát, a második évszázad elején hajtotta uralma alá a Római Birodalom. A bukaresti hivatalos eredetelmélet, az úgynevezett dák-római folytonosság elmélete - szerint a román nép az őslakos dákok és a térséget 165 évig megszállás alatt tartó rómaiak összeolvadásából, a mai Románia területén jött létre. A külföldi történészek viszont többnyire azon az állásponton vannak, hogy a románság egy a Dunától délre, a Balkánon kialakult újlatin nép, amely a középkorban, a vándorló pásztorkodás révén telepedett meg a Kárpát-medence területén.
Forrás: MTI
