Kettős könyvbemutatót tartanak Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa szervezésében szerdán 19 órától a Lazarus Ház dísztermében.
Borbély Ernő Az enyedi politikai főiskola című kötetét Szőcs Géza költő, Tordai Árpád nyugalmazott pedagógus és Birtok József, a Státus Kiadó igazgatója ismerteti. Szőcs Géza Ha polip szuszog Kolozsvárott kötetét pedig Sarány István és Szőcs Lóránt újságírók mutatják be.Az enyedi politikai főiskola
Borbély Ernő nemrégiben elhunyt, ismert, csíki politikus interjúkötete nagyon fontos kordokumentum. Míg az 1956-os forradalom nyomán Romániában elítélt, meghurcolt politikai foglyokról tucatnyi könyv született, ez egyáltalán nem mondható el a nyolcvanas évekről, amelyek máig nincsenek kellőképpen feldolgozva.
Ez rendkívül furcsa, mivel a kommunizmus utolsó évtizedében elegendő volt egy rendszer elleni tiltakozó gesztus ahhoz, hogy valakit több évre börtönbe zárjanak, sőt, a zárkában sokszor igyekeztek a legtöbbször koncepciós perek nyomán elítélt rabok életkörülményeit úgy rendezni, hogy élve ne kerüljenek ki a fogdából. Főként Nagyenyed híres börtönébe gyűjtötték össze az akkoriban rendszerellenesnek minősített, valójában csak szabadabban gondolkodó értelmiségieket.
A könyvben az egykori rabok szólalnak meg, a kötet szerzője ugyanis felkereste néhai cellatársait, sorstársait. Sajnos a könyv kiadását ő már nem érhette meg, özvegye, Borbély Tünde egy küldetésnek érezte befejezni férje munkáját, emléket állítva ezáltal immár neki is, hiszen a 23 interjú közül az egyik éppen vele készült.
Az előszót jegyző Szőcs Géza szerint ez a könyv amellett, hogy kordokumentum, egy sorskatalógus is. A jellemeknek és a belőlük fakadó döntéseknek, tetteknek, valamint mindezek következményeinek elképesztő tablója ‒ jegyzi meg a könyvről, hozzátéve, hogy ezek a sorsok regényírók tollára, filmkészítők felvételeire kívánkoznak.
Ha polip szuszog Kolozsvárott
Szőcs Géza költőtől, írótól megszokhattuk, hogy mindig sajátos műveket tesz le a képletes asztalra, a legújabb kötete is feladvány azok számára, akik műfajilag be szeretnék skatulyázni. Titulálták már sajátos erdélyi útikalauznak, a kiadványban pedig a beszélgetőkönyv meghatározás szerepel.
Ezt a kétkötetes irodalmi művet elsősorban a barátság könyvének nevezhetnénk. Szőcs Géza 1989-ben ismerkedett meg Sziveri János költővel, aki politikai okok miatt menekülni kényszerült a korabeli Jugoszláviából, a két száműzött már első perctől szellemi és lelki vonatkozásban is nagyon jól megértette egymást. Ebből született akkoriban pár vers meg költői levelezés. Sajnos a száműzöttek bajtársassága hamar véget ért Sziveri János korai halálával.
A tragédia bekövetkezése előtt, mivel a vajdasági származású költő nagyon vágyódott Erdélybe, de akkoriban már betegsége miatt nem utazhatott ide, Szőcs Géza történeteket talált ki számára, melyek választ adtak arra a fő kérdésére, hogy miért nevezik ezt a földet Tündérországnak.
Közel két és fél évtized elteltével az író úgy gondolta, hogy érdemes ezt a sajátos erdélyi mitológiát papírra vetni. Az első kötetben 21 ilyen történetet olvashatunk visszafelé folyó patakokról, titkos erdélyi fejedelmekről és más olyan csodákról, amelyek többnyire fantázia szüleményei, a második kötet pedig, ahogyan az alcímben is megjegyzik, egy függelék, amely a már említett barátságot dokumentálja.
