A szerelemfüggőség a viselkedésfüggőségek egyik fajtája, vagyis szenvedélybetegség. Ugyanarra a mechanizmusra épül, mint a kémiai drogok.
Keserédes kórság
A szerelemfüggőség a viselkedésfüggőségek egyik fajtája, vagyis szenvedélybetegség. Ugyanarra a mechanizmusra épül, mint a kémiai drogok. Vissza-visszatérő fázisok lelhetők fel benne a szorongás csökkentésére. A sóvárgási időszakot kontrollálatlan kényszeres viselkedés váltja fel a megnyugvás fázisáig. A szerelemfüggő mániásan él a saját valóságában, s közben nem veszi észre, hogy már hónapok óta csak fantáziál, csak az álmaiban él. Nehéz ez a másik embernek, akire a vélt érzelem irányul. Mert kinek ne esne jól, ha csodálják. S mivel a szerelemfüggő csápjai rendkívül érzékenyek, a legapróbb rezdülést is felnagyítja magában, és képes egy teljes életet felépíteni a fantáziavilágában olyan emberről, aki elérhetetlen. Érzelmi lyukait a másikkal így tömködi be, mivel a valós intimitástól retteg. Személyisége annyira összeolvad a másik emberével, hogy önmagát veszíti el. A kezdeti idealizálást a kiábrándulás időszakában – mivel a másik nem tud megfelelni irreális képzelgéseinek – mániás üldözés és zaklatás váltja fel. A kliens egyetlen gyógyulási útja az őszinte szembenézés, ami sokszor fájdalmas, mert maga a tünet túlmutat önmagán, és kora gyermekkori traumákhoz köthető. Azt kell feltárni, mit ismétel a beteg újra és újra. Szocializációjukra az erősen manipulatív, érzelmileg zsaroló kötődési minta jellemző.
A szerelemfüggőség a viselkedésfüggőségek egyik fajtája, vagyis szenvedélybetegség. Ugyanarra a mechanizmusra épül, mint a kémiai drogok. Vissza-visszatérő fázisok lelhetők fel benne a szorongás csökkentésére. A sóvárgási időszakot kontrollálatlan kényszeres viselkedés váltja fel a megnyugvás fázisáig. A szerelemfüggő mániásan él a saját valóságában, s közben nem veszi észre, hogy már hónapok óta csak fantáziál, csak az álmaiban él. Nehéz ez a másik embernek, akire a vélt érzelem irányul. Mert kinek ne esne jól, ha csodálják. S mivel a szerelemfüggő csápjai rendkívül érzékenyek, a legapróbb rezdülést is felnagyítja magában, és képes egy teljes életet felépíteni a fantáziavilágában olyan emberről, aki elérhetetlen. Érzelmi lyukait a másikkal így tömködi be, mivel a valós intimitástól retteg. Személyisége annyira összeolvad a másik emberével, hogy önmagát veszíti el. A kezdeti idealizálást a kiábrándulás időszakában – mivel a másik nem tud megfelelni irreális képzelgéseinek – mániás üldözés és zaklatás váltja fel. A kliens egyetlen gyógyulási útja az őszinte szembenézés, ami sokszor fájdalmas, mert maga a tünet túlmutat önmagán, és kora gyermekkori traumákhoz köthető. Azt kell feltárni, mit ismétel a beteg újra és újra. Szocializációjukra az erősen manipulatív, érzelmileg zsaroló kötődési minta jellemző.
Az író eddigi regényeinek közös motívumai
Lévai Katalin könyvei sok ponton kapcsolódnak. A szerző minden regényében használja a francia ecriture feminine, azaz a női írás elemeit, melyek folyamatos visszatérései a korábbi kötetekkel való párbeszédet feltételezik. Minden művében a főszereplő lelkében megszülető világról ír, melyet noha nagy szakadék választ el a realitástól, szabad átjárás van közöttük: sosem tudhatja az olvasó, hogy éppen melyikben létezik. Például a Varázskert főszereplője egy képzeletbeli szeretőt talált ki magának a valóságtól való menekülésre. Gyakori az idősebb, bölcsebb személy és a fiatalabb lány érzelmi és szellemi kapcsolatának mélylélektani feltárása. Az írások családi titkokat boncolgatnak, a szöveglebegtetést az egymáson elcsúszó idősíkok idézik elő. Időnként nem tudjuk ki láttatja az eseményeket, a szereplő vagy a szerző beszél? A szerző vagy a szereplő regényét tartjuk a kezünkben? Sok irodalmi kitekintés található minden kötetben, nyelvi és intertextuális kalandozásra hív minket Katalin. Szeret a nevekkel játszani. Érdekli az artikuláció előtti nyelv. Női szereplői a passzív, traumatikus, töredezett identitás elhagyására törekszenek, melyet az írás segítségével oldanak fel. Az író gyakran kimozdítja saját narratív helyzetét. Lévai Katalin a színészetet több ízben párhuzamba hozza a politika, a tanári lét vagy az írás világával. Metaforáit aprólékosan helyezi el, egy-egy szín, illat irodalmi áthallásokat ad műveltebb olvasóinak. Sokszor tűnik fel a madár, a babaház, a szív, a mese, a kert, a test nyelve, a tükör, de a tortán lévő marcipán is visszatérő motívum - ez utóbbinak világirodalmi alapját Margaret Atwood: The edible woman című műve adja.
Lévai Katalin könyvei sok ponton kapcsolódnak. A szerző minden regényében használja a francia ecriture feminine, azaz a női írás elemeit, melyek folyamatos visszatérései a korábbi kötetekkel való párbeszédet feltételezik. Minden művében a főszereplő lelkében megszülető világról ír, melyet noha nagy szakadék választ el a realitástól, szabad átjárás van közöttük: sosem tudhatja az olvasó, hogy éppen melyikben létezik. Például a Varázskert főszereplője egy képzeletbeli szeretőt talált ki magának a valóságtól való menekülésre. Gyakori az idősebb, bölcsebb személy és a fiatalabb lány érzelmi és szellemi kapcsolatának mélylélektani feltárása. Az írások családi titkokat boncolgatnak, a szöveglebegtetést az egymáson elcsúszó idősíkok idézik elő. Időnként nem tudjuk ki láttatja az eseményeket, a szereplő vagy a szerző beszél? A szerző vagy a szereplő regényét tartjuk a kezünkben? Sok irodalmi kitekintés található minden kötetben, nyelvi és intertextuális kalandozásra hív minket Katalin. Szeret a nevekkel játszani. Érdekli az artikuláció előtti nyelv. Női szereplői a passzív, traumatikus, töredezett identitás elhagyására törekszenek, melyet az írás segítségével oldanak fel. Az író gyakran kimozdítja saját narratív helyzetét. Lévai Katalin a színészetet több ízben párhuzamba hozza a politika, a tanári lét vagy az írás világával. Metaforáit aprólékosan helyezi el, egy-egy szín, illat irodalmi áthallásokat ad műveltebb olvasóinak. Sokszor tűnik fel a madár, a babaház, a szív, a mese, a kert, a test nyelve, a tükör, de a tortán lévő marcipán is visszatérő motívum - ez utóbbinak világirodalmi alapját Margaret Atwood: The edible woman című műve adja.
Lévai Katalin Alexandra Kiadónál eddig megjelent művei: Párnakönyv és más mesék, Vörös szőnyeg, Varázskert, Hírnév, Hazugok és szeretők, Karácsonyi égbolt, Anyám évszázada.
Könyvbemutató: 2013. november 28. Károly Körúti Alexandra Könyvesbolt
