2013. december 15-én, hosszabb szünet után, újra Budapesten is színpadon Závada Pál remekműve, a  Jadviga párnája, Ónodi Eszter és Pál András főszereplésével a Belvárosi Színházban.

„Az elmúlt időszakban Pakson, Kecskeméten, Pécsen, Balatonföldváron, Százhalombattán és Szekszárdon is játszottuk nagy sikerrel a darabot. Nagy örömünkre szolgál, hogy december 15-től újra budapesti otthonunkban, az Astoriához közel találkozhatnak a nézők Jadvigával”  – jegyezte meg Orlai Tibor, a darab producere.



Závada Pál 1997-ben megjelent, naplóformában írt regénye, a Jadviga párnája a jelenkori magyar irodalom kiemelkedő alkotásainak egyike, mely egyszerre szerelem-, család- és falutörténet. „A Jadviga mitikus regény” – fogalmazta rendezői expozéjában Hargitai Iván. A mítoszok pedig alkalmasak a színpadi megvalósításra. Különösen ilyen erős színészegyéniségekkel, mint akiket sikerült megnyerni a Jadviga párnája színpadi megvalósításához: Ónodi Esztert, Takács Katalint, Gáspár Sándort, Pál Andrást stb.

„Ónodi Eszter Jadvigája tele van titkokkal, pompázatos nő (ezt a „titkát” a rendezők nem mindig láttamozzák) és kiismerhetetlen szerető, ösztönlény és kíméletlen rögtönző (hátborzongató, amikor egy lélegzetre mondja Ondrisnak, hogy otthon marad aludni, és indultában megkérdezi tőle, melyik ruháját vegye föl a szeretőjének), szexualitása fojtott, zsigeri, nem kivetkőző, és a legkevésbé sem közönséges. Ónodi szemérmes színésznő, vulgaritás nélkül, a belső romlás virágzássá hazudásával mutatja be a rettenetesen vonzó nőalakot. Pál András férfias impulzivitásból és kontrollját vesztett tombolásból rakja össze Ondris figuráját.” (Koltai Tamás az Élet és Irodalom kritikusa írt a darabról)

Az előadásban fontos dramaturgiai szerepe van a zenének, a daloknak, melyek a görög tragédiák kórusát fölidézve működnek, Závada mára hangolt versszövegeivel. Mindehhez a mozgást Ladányi Andrea álmodta meg.