Kiállítás nyílik a Kossuth-díjas grafikusművész Sebestyén Gyula Gesta Hungarorum című művéhez készült illusztrációiból december 3-án, a Lábas Házban.
Jankovics Marcell korunk meghatározó polihisztora. Otthonosan mozog a filmművészet, képzőművészet, a magyar kultúrtörténet területén. A magyar mondavilág fontos témája pályájának, hiszen a János vitéz, a Fehérlófia és az Ének a Csodaszarvasról rajzfilmfeldolgozása is az ő nevéhez kapcsolható.
A bemutatott ötven darabból álló képsorozat Sebestyén Gyula Gesta Hungarorum című eposzához készült. Sebestyén Gyula őstörténész munkája 1925-ben jelent meg Gesta Hungarorum - A magyar hősmondák öt könyve címmel, témája a magyarok története, elő és őstörténete a világ teremtésétől Trianonig. Csak részben történelem, főleg mítosz, monda, hagyományápolás. A rím nélküli alexandrinusokban írt költeményhez készült illusztrációk a sumérokat, szkítákat, kínaiakat, mint a magyarok őseit ábrázolja.
A kronológiai sorrendben felsorakoztatott képeken a kezdeti elvontabb képi témákat a kitisztultabb, hiteles magyar történelemi események, alakok ábrázolása követik. A nagyszabású könyvet kiegészítendően Jankovics Marcell a történethez igazodva, annak szellemében készítette el képeit, melyek nagyon erőteljesek, mozgalmasak, élettel telítettek.
Figyelemre méltó a munkák míves, aprólékos, régi kort idéző kivitelezése, mely hosszas, komoly alkotómunka eredménye. A képek hangulata régi kódexek, vaskos történelmi könyvek cikornyás lapjait juttatja eszünkbe, melyek elkészítése értékteremtőnek számított a maga korában. Jankovics Marcell rajzai minden szempontból kivételesnek mondhatók a történelmi könyvillusztrációk világában, ahol komplex világot alkot szó és kép.
Jankovics Marcell 1941-ben született Budapesten. Számos televíziós műsort és filmet rendezett. Készített rajzfilmplakátokat, tervezett emblémákat, illusztrált mesekönyveket és más szépirodalmi műveket, továbbá saját könyveit is. Több cikket, tanulmányt és könyvet publikált főleg művelődés- és művészettörténeti tárgyban.
A Duna Tv egyik alapítója. 2012-ben készült el nagysikerű animációs filmje, Az ember tragédiája. 1975-ben Oscar-díjra jelölték Sisyphus című filmjéért, 1977-ben a cannes-i filmfesztiválon Arany Pálma-díjat kapott a Küzdők című filmjéért. Emellett számos díjban és elismerésben részesült munkássága során. 1978-ban Kossuth-díjat, 1984-ben Érdemes Művészdíjat kapott. 2009 óta egyedüli magyarként a nagy nemzetközi elismerésnek számító Leonardo da Vinci-díj tulajdonosa. 2010-ben Életműdíjjal tüntették ki. A Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagja.
