Költészettel próbálják segíteni az emlékezetvesztésben szenvedő embereket az angliai kórházak és speciális intézmények.
Miriam Cowley egy kislányt hallgat, aki William Wordsworth Nárciszok című versét szavalja. "Nem emlékszem a szövegre, de kellemes emlékeket ébreszt bennem, az iskolában tanultam" - mondta a nyugdíjas tanárnő, aki a betegség kezdeti stádiumában van. "Most szép álmaim lesznek, megnyugtató álmok, nárciszokról és fákról fogok álmodni."
"Csodálatos, amikor befejezik az általad megkezdett verset" - mondta Anita Wright, a rangos Royal Shakespeare Company (RSC) egykori színésznője, aki szintén részt vesz a programban. A Kissing it Better felolvasói hat és 81 év közöttiek. Iskolák is támogatják a programot a Shakespeare szülővárosában működő RSC mellett, amely volt tanítványait küldi felolvasni az Alzheimer-kóros betegekhez.
"A költészet ritmusa mélyen bennünk hullámzik" - vélte Lyn Darnley, az RSC hang- és szövegosztályának vezetője. "A költészet pedig emlékeket ébreszthet, nemcsak az érzéseket idézi fel, de a szavak pontos értelmét is" - mondta, felidézve a 81 éves Anita megrázó történetét. Épp egy költeményt olvasott fel egy kedvesétől búcsúzó férfiről, amikor az idős nő zokogásban tört ki, majd elmesélte, hogy a vőlegényét megölték. "Egy szót sem szólt, amióta bekerült az otthonba. A költemény kinyitotta a szelepeket, mert az élete egyik eseményére emlékeztette".
Dave Bell ápoló, az Alzheimer-kór ellen küzdő Dementia UK nevű szervezet munkatársa szerint a szenilitást nem lehet költészettel gyógyítani, de akárcsak a dal, képes visszaadni az önbizalmat a pácienseknek: felfedezik, hogy emlékeznek valamire, holott gyakran már a keresztnevük sem jut az eszükbe.
Forrás: hvg.hu