Mikulás napján indul útjára Budapest új rádiószínháza. A Pap Család életén keresztül a nemzetközi identitás, a közterek és a határátlépés témáiba is belehallgathatunk.

A pirospaprika és a Pap Család kapcsolatáról, az élő rádiószínházas kísérletről, a köztérről és közkonyháról, a nyolcadik kerület kulturális életének fellendítéséről Sarah Güntherrel, a Rádió RŐT projekt német származású, magyarul is folyékonyan beszélő művészeti vezetőjével beszélgettünk.


Az első budapesti állomás előtt már Lipcsében is közvetített a Rádió RŐT. Honnan jött az ötlet, hogy meg akartok szólalni a német-magyar éterben?

Valóban Németországban találtuk ki a projektet és ezt a megvalósítási módot. Egy fesztiváltól kaptunk meghívást, ahol egy helyspecifikus eseményt szerettünk volna 4-5 hét alatt létrehozni. Megkeresett minket a helyi közösségi rádió, akik részt akartak venni a művészeti fesztivál közvetítésében, és nyitottak voltak a kísérletező szellemű ötleteinkre. A kezdeti tervünk a performansz, a beszélgetés és a rádióadás formájának összekapcsolása volt. Ebben az időszakban zajlottak a németországi választások, ami után rengeteg plakát maradt használaton kívül, szemétként szétszórva az utcán. Ezekből kivágtuk a politikusok arcát, és a műanyag alapokból állítottunk össze az utcán egy hangszigetelt rádióállomást, ami négyszer sugárzott adást különböző témákban. Többek közt az érdekelt minket, hogy használják az emberek a teret, hol húzódnak a magántulajdon és a közösségi tér határai.

A budapesti rádióadásban hasonló köztéri eseményre számíthatunk, mint a német változatban?

Az első magyarországi adásunk a nyolcadik kerület új közösségi központjában és kávézójában, a Gólyában lesz. Már a németországi projekt is három nyelven (magyarul, németül és angolul) zajlott, most több lesz a magyar nyelvű rész. A Pap Család életét mutatjuk be, akik a pirospaprika cserekereskedelméből élnek, Rika Pap pedig egy vándor a két ország közt - ez lesz a fiktív keret. A koncepció az önmeghatározásunk eredményeként született: a csoportunk működésében sok a családi vonás, ezért döntöttünk emellett. A lipcsei projektben tízen vettünk részt, ebből 7-en Budapestről, és most újabb tagokkal egészül ki a Pap Család. A családunk egyébként nyitott, akit érdekel a projekt, csatlakozhat hozzánk.


Mire készül a Mikulással kiegészült Pap Család pénteken? Tudsz adni egy kis ízelítőt?

Inkább performanszra lehet számítani, mint egy klasszikus színházi keretek közt maradó előadásra. Egyszerre játsszuk önmagunkat, improvizálunk, és behozunk különböző megvitatható témákat. A közönség is részt vehet a darabban: szeretnénk, ha egy nyitott előadás jönne létre. A pénteki adásban fontos szerepet kap majd Mikulás is, akit szintén a Pap Család tiszteletbeli tagjává fogadtunk. Emellett a zene is fontos részét képezi az adásnak: bizonyos számokat átalakítunk, és új feldolgozásban adunk elő az este folyamán. A legfontosabb összetevő egyrészt a párbeszédes forma, amivel komolyabb oldalról mutathatjuk be a gondolatainkat. Másrészt viszont ezt a komolyságot szeretnénk szétfeszíteni, és egy játékosabb irányba terelni az előadást.

Hogy léphet be ebbe a részvételre épülő előadásba a rádió?

Amellett, hogy a közönség figyelmét a helyszínen fenntartjuk, a másik kihívás, hogy a rádión keresztül is érdekes legyen az adás. Készülünk olyan elemekkel, amelyek ezt segíthetik: előre felvett hangokat és dalokat is bevonunk, hogy változatosabbá tegyük a jeleneteket. A jelenlévőkkel együtt a Pap Család egy kis közösséget tud formálni. Ezzel többek közt azt a hagyományt is felelevenítjük, amikor még az emberek még együtt hallgatták a rádiót, találkozási pontnak számított, ami a ritkasága miatt összehozta a közösségeket. A rádiós formátum egyébként újdonságnak számít az életünkben. Az alkotók közül legtöbben a színház, performansz vagy alkalmazott művészet vonalról érkeztek.


Hosszú távon is folytatjátok majd ezt a rádiós vonalat?

A rádiószínház-sorozatban, amit tervezünk, különböző budapesti helyszíneken több rádiót szeretnénk elfoglalni. Az első, pénteki alkalom a Gólya Közösségi Házban lesz, és a Fuga Rádió adja le az adást, de jövőre például szeretnénk a MÜSZI-ben is tartani egy estét, amit pedig a tervek szerint a Tiloson lehetne hallani.

Honnan jött az ötlet, hogy az alapvetően közösségi, színházi formát a rádió médiumával összekapcsoljátok?

Nagyon fontosnak tartom a helyi kötődésű, közösségekre épülő médiát. Idén nyáron indítottunk egy újságot is a nyolcadik kerületben, ahova a helyi lakosok is írhatnak. Ugyanígy a rádió esetében is találunk egy közös témát, összehozzuk az embereket. A kimenetel lehet abszurd, szórakoztató, elgondolkodtató. Véleményeket cserélünk, játékos formában vitatunk meg témákat, és a résztvevő vagy hallgató is együtt gondolkodhat velünk. Így az általunk előkészített darab nem lesz annyira végleges, hanem szabadon alakítható.

Milyen témákat dolgoztok fel a rádiószínházas párbeszédek keretei közt?

Lipcsében a bevándorlás állt a központban. A magyarok közül mostanában sokan költöznek külföldre, ezért is került elő az új országba való megérkezés témája és a saját kultúra beépítése. Olyan abszurd felvetésekkel is játszottunk, mint hogy Jézus magyar volt vagy a magyar nyelv valójában az ősnémet, a Túró Rudinak pedig saját mitológiát találtunk ki. Most, hogy Budapesten vagyunk, mindenképp érdekes téma, hogy mit hozunk magunkkal Németországból. Az identitásvándorlást is fontos elemnek tartjuk, a társadalmi határok feszegetése és a köztér kérdése is szóba fog kerülni.


Az adás közben terítékre kerülnek a Pap Család törzsi specialitásai is. Mit takar a közkonyha, amiből a résztvevők kóstolót kaphatnak?

A konyhánkkal a német „Volksküche" koncepcióját szeretnénk behozni Magyarországra, aminek egy másik változata lakáskonyhaként már itthon is működik. Az ötlet alapja, hogy különböző csoportok egy héten egyszer együtt főznek, és bárki elmehet a helyszínre, és az ételért cserében annyit fizet, amennyit szeretne. A becsületkasszára épülő helyekre a kevésbé tehetős emberek is elmehetnek, de a lényeg mégis a közösségi  érzés, ami összehozza az embereket. A rádióműsorban ezért helyet kap a közkonyha is: már az adásba is bevonjuk a  főzést. Utána pedig bulival folytatódik az este: a DJ-k hajnalig sugározzák „Pap goes Pop" DJ-szetjüket. Ez lesz a mi Mikulás-napi csomagunk.
Rádió RŐT. A Pap Család bemutatkozik
– Élő rádiószínház a Gólyában és a FUGA Rádióban –

2013. december 6., 20h
látható: Gólya Közösségi Ház és Szövetkezeti Presszó
Budapest, VIII., Bókay János utca 34.
hallható: FUGA Rádió

További információk az eseményről itt.

A Radio RŐT a budapesti Pneuma Szöv. nyitott hálózat és a Mobile Albania német színházi kollektíva közös projektje, a 20 forintos operett című művészeti-közösségi együttműködés része, mely 2012 óta kutatja és alakítja a köztereket Budapesten és Lipcsében.

„Húsz forintért semmibe vehetsz" – ez a mondat volt olvasható nemrégiben egy budapesti hajléktalan tábláján. Mi tesz valakit láthatóvá, és ha 20 forint ehhez még nem elég, akkor mi az? Lehetséges-e társadalmi és alkotói bőség a monetáris peremvidékeken? A 20 forintos operett című magyar-német együttműködés a társadalmi határok mentén vándorol és a budapesti közterek aktuális helyzetét dolgozza fel egy folytatásos utcafantáziában. 2012 nyarán magyar és német művészek megnyitottak egy használaton kívüli józsefvárosi óvodakertet a helyi önkormányzattal együttműködésben, és szomszédokkal valamint hajléktalan alkotókkal közösen multifunkcionális óriásmókust építettek és létrehozták a Nyolcadik Tenger legendáját. Idén nyáron elindították a Józsefvárosban a Vándorló Utcaegyetemet, melyhez helyi civil aktivisták és lakók is csatlakoztak. Nyolcadik Tenger címmel új kerületi újságot alapítottak, utcai közkórust hoztak létre és tudományos fantasztikus filmet forgattak a kerületet uraló Zártószellemekről. A projekt a tervek szerint a következő években újabb állomásokkal bővül majd.