A régészek szerint az épületet 556-ban, az északi Csin-dinasztia uralkodása alatt, a buddhizmus virágkorában emelték.

A szentély a Shanhszi tartomány székhelye, Tajjüen melletti hegyek közt megbúvó Tungcö-templomcsoport része. Az épület a maga nemében egyedülálló a Kínában valaha feltárt emlékek között: rávilágít a korai buddhista szobrászművészet értékeire - tájékoztatta Li Jücsün, az ásatás vezetője a Hszinhua kínai hírügynökséget.

Bár 1117-ben háborús pusztítások áldozatául esett, a templom sok, jó állapotban fennmaradt szobrot rejtett. Falfülkéit Buddha-szobrok díszítették, egyikük húsz méternél is magasabb. Az eltelt sok évszázad felismerhetetlenné tette, de néhány feltárt maradványból következtetni lehet eredeti külsejére.

A templomban egy 2,6 méteres, a Tang dinasztia idején (618-907) készült falfestmény is előkerült, melynek különleges értékét a régészek szerint az adja, hogy a régió legrégibb hasonló jellegű műalkotása lehet.

Forrás: Hirado.hu