Döbbenetes felvételt készített a Juno szonda októberi útja során: a Föld és Hold nem mindennapi táncát örökítette meg.
Amikor a NASA Juno szondája október 9-én elrepült a Föld mellett, óránkénti 126 ezer kilométeres sebességét 140 ezer kilométeresre növelte, így 2016. július 4-én randevúzhat a Jupiterrel. Egyik szenzorának – egy speciális kamera, amelyet halovány csillagok követésére fejlesztettek – egyedülálló rálátása nyílt a Föld-Hold rendszerre. Az eredmény izgalmas, alacsony felbontású videó arról, milyennek is látná egy messziről érkező látogató világunkat. A videót a NASA kedden mutatta be az Amerikai Geofizikai Egyesület éves ülésén.Scott Bolton, a misszió vezetője elmondása szerint a videóban a Juno fedélzetéről figyelhetjük meg a közeledő Földet, majd kirepülünk az űr sötétségébe. Arról is beszámolt, hogy még egyetlen korábbi űrszonda sem kapta így lencsevégre a Föld és a Hold égi keringőjét.
Bár más szondák is készítettek már felvételeket a Föld-Hold rendszerről mozgásban, de nem pontosan olyan távolságból, mint a Juno videóján látható. A videót készítő kamerák a Juno három napelemtábla-karja egyikének hegyes csúcsa közelében kaptak helyet. A napelemtáblák árnyékos oldala felé tekintenek, így ahogyan a Juno közelített, a négy kamera pontosan a Föld felé tekintett. A Föld és a Hold 966 ezer kilométeres távolságban került a szonda látómezejébe.
Az elrepülés során nagyon fontos volt az időzítés, mivel a Juno kétszer gyorsabban halad egy tipikus szatellitnél. A videó összeállításához, és ahhoz, hogy a nézők ne szédüljenek el, a kameráknak minden egyes alkalommal, pontosan amikor a Föld felé néztek, lőniük kellett egy képet. Ezeket aztán a szonda hazaküldte, ahol a szakemberek videó formátumba fűzték össze. Az elrepülés során a Juno másik készüléke – a Jupiter magnetoszférájában jelenlévő rádió- és plazmahullámok mérésére készült – amatőr rádióadásokat is rögzített ama program részeként, amelynek során bárki morzekóddal „köszönhetett" a szondának. Az Antarktisz kivételével minden kontinens részt vett a programban. Az elrepülés során a JunoCam a Földet is lencsevégre kapta jóval nagyobb felbontásban, mint a most közzétett videón.
A Junót 2011. augusztus 5-én bocsátották fel a Kennedy Űrközpontból. Atlas-5 hordozórakétája csak annyi energiát tudott neki adni, mellyel elérhette az aszteroidaövet, ahol a Nap gravitációja visszahúzta a belső Naprendszerbe. A szakemberek azért tervezték be a földi elrepülést, hogy a Juno sebességét fel tudják gyorsítani a Jupiter eléréséhez. Hozzátették, a szonda jelenleg megfelelő pályán van, hogy 2016. július 4-én poláris pályára álljon a gázóriás körül. Amint megérkezik, 33 alkalommal kerüli meg pólustól pólusig, és tudományos készülékei segítségével szemügyre veszi felhőtakaróját. A kutatók így adatokat szerezhetnek a Jupiter eredetéről, belső struktúrájáról, atmoszférájáról és magnetoszférájáról.