Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Mi pusztítottuk ki a dodót

Mi pusztítottuk ki a dodót

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2013. 12. 14.
Meteoritok a Duna-parton
2022-05-18 11:33:32

Napra pontosan a művész 80. születésnapján nyílt meg a Pesti Vigadó földszinti kiállítóterében Geszler

Megnyílnak a titokzatos kapuk
2022-05-16 21:04:15

Június 10-én, 18:00-tól a népi fúvós hangszerek virtuóz mestere, Szokolay Dongó Balázs adja elő  Fohász c.

Különös szeánszok egy budai villában
2022-05-15 16:39:05

Rejtélyes alakok, túlbuzgó túlvilág, szellemek és a főváros hangulata a Boszorkányház című új magyar

Hatalmas piknik lesz Visegrádon
2022-05-13 20:53:29

A Mogyoró-hegyre várja a családokat a Héttorony Fesztivál: Paár Julcsi zenés mesedélelőttje a Rézeleje

további bejegyzések a szerzőtől »

A 17. század végére kihalt dodót a WWF is kampányának jelképéve választotta, melyben a Föld sokszínű élővilágának megőrzéséért küzd. A dodók eltűnésében jelentős szerepet játszott az ember.

A dodót sokan az Alice Csodaországban című regényből és a Jégkorszak című animációs filmből ismerik. Ez a galambalakú röpképtelen madár Mauritius szigetén élt, és a 17. századra teljesen kipusztult. Mint sok más esetben, itt is elsősorban az ember felelőtlen viselkedése a felelős e különös állatfaj eltűnéséért. A dodó akár az egy méteres magasságot is elérte, testének tömege pedig a húsz kilogrammot is túlszárnyalhatta. Sokan úgy vélték, hogy a többi futómadárral állt rokoni kapcsolatban, mint a strucc, az emu, a kazuár vagy a nandu. A dodó azonban a galambfélékhez állt közel, annak ellenére, hogy nagy termete miatt képtelen volt repülni.


Az Indiai-óceán területén található szigetre valószínűleg Délkelet-Ázsiából érkeztek a dodók ősei, habár vándorlásuk története ismeretlen a tudósok előtt is. Annyi azonban biztos, hogy a maradványokból kinyert DNS vizsgálatok szerint a szintén délkelet-ázsiai, ma még létező sörényes galambokkal álltak a legközelebbi kapcsolatban.

A dodók sorsát a holland telepesek megjelenése pecsételte meg a 17. század első felében. Habár Mauritius már előbb is feltűnt a korabeli térképeken, és a portugál felfedezők egy bő évszázaddal korábban megjelentek a szigeten, a furcsa külsejű madarak ekkor még biztonságban voltak. A nagyfejű, erős csontozatú és kifejezetten zsíros dodók nem számítottak finom falatnak, az éhes holland hajósok mégis sokszor vadásztak rájuk. Ráadásul a dodó nem volt félénk állat, mivel egy ragadozó sem vadászott rá természetes élőhelyén, elrepülni sem tudott, így elfogása nem jelentett különösebb kihívást sem. A helyzetet csak rontotta, hogy az őserdők kitermelésével az életterüket is visszaszorította az ember.


Ez önmagában még nem fenyegette volna a faj fennmaradását, az európai telepesek azonban magukkal hozták háziállataikat is, és a kutyák, disznók megették a dodók tojásait. A hajókon behurcolt patkányok szintén veszélyt jelentettek számukra. A madarak a földön raktak fészket és csak ritkán költöttek, akkor is többnyire csak egy tojást. Alig egy évszázad kellett csak ahhoz, hogy ezek a vicces külsejű madarak örökre eltűnjenek a Föld felszínéről.

Pontos külalakjuk azonban máig ismeretlen, mivel csak rajzok és illusztrációk maradtak fenn róluk. Mivel csak kevesen látták élőben ezeket a ritka madarakat, sokan kételkedtek is a létezésükben. A telepesek elmondása szerint nagyon különös volt a dodók külleme, így Európában sokan csak egy mítosznak tartották a soha nem látott fajt. Kihalásának híre is csak a 19. században terjedt el a világon, miután a Penny magazin hasábjain megjelent egy nagy feltűnést keltett cikk 1833-ban, amely szerint az ember nagymértékben hozzájárult a faj eltűnéséhez. A dodó azóta is az ember által kipusztított állatok szimbóluma, és a World Wildlife Fund is választotta már jelképének.


Forrás: Explorer World

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Természet Állatvilág Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Különleges kincset rejtett a honfoglaló sírja Különleges kincset rejtett a honfoglaló sírja
  • Hogy valahol mi is békességben éljünk Hogy valahol mi is békességben éljünk
  • Szunyoghy András és a titokzatos műterem Szunyoghy András és a titokzatos műterem
  • Szikrázik a mező Ipolytarnócon Szikrázik a mező Ipolytarnócon
  • Kulináris kalandozások egy különös családdal Kulináris kalandozások egy különös családdal

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr557928896

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  7. Meztelenség és anatómia
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

versverseny-banner-2021.png

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard