A francia festőművész, a huszadik századi festészet egyik legjelentősebb alakja 1869. december 31-én született, és 1954-ben hunyt el szívroham következtében.
A fauves-ok („vadak") festészeti mozgalma – az impresszionizmus után – a legfontosabb lépés volt a modern festészet történetében. A fauve-ok a színek térhatást keltő tulajdonságait kutatták. Lemondtak a perspektíva alkalmazásáról. A kép felületén kétdimenziós, tiszta színfoltokat alkalmaztak.
„A fauvizmus egy rövid pillanat volt, amelyben úgy gondoltuk, hogy az összes színt egy szintre kell emelni anélkül, hogy egyet is feláldoznánk közülük..."
Matisse a modern festészet történetében Cézanne után és Picasso előtt a legnagyobb hatású festő volt. Jogi diplomát szerzett. Egy gyomorműtét (1890) után kezdett el festeni és festészetet tanulni. 1903-ban részt vett az első Őszi Szalonon, képeivel gyakran felháborodást keltve.
1905 nyarát Matisse Collioure-ban töltötte Derain-nel. Az ezévi Salon d'Automne-on Matisse, Derain, Friesz, Manguin, Marquet, Puy, Rounault, Valtat és Vlaminck képeit együtt állították ki. Az eseményen jelen volt a "Gil Blas" című lap kritikusa: Louis Vauxcelles – ő nevezte őket írásában irónikusan "Fauves" ("vadak") – nak. Az elnevezés gyorsan elterjedt, az 1906-os Salon des Indépendants-on már mindenki így hívta őket.
1906-ban tartotta Matisse második önálló kiállítását, 55 képpel, 3 szoborral, rajzokkal és metszetekkel, a Druet galériában. Részt vett az 1906-os Salon d'Automne-on.
Ezévben találkozott először Picassoval Párizsban, mindketten Gertrude és Leo Stein műgyűjtők kedvenceivé váltak. Matisse sok technikai tanáccsal segítette Picassót, bemutatta néhány műgyűjtőnek, közösen kiállítottak.
1906-tól sok helyre utazott (inspiráció gyűjtés céljából is): Algériába, majd Olaszországba, Németországba, Marokkóba és Oroszországba. 1908-ban megnyíltak első kiállításai New Yorkban, Moszkvában és Berlinben. Ezévben festette a Vörös harmónia (La Desserte rouge) c. képét.
1912-ben Morozov, orosz műgyűjtő vásárolt tőle először. Morozovnak és Scsukinnak hála Moszkvában, a Puskin Múzeumban ma 48 Matisse-festmény látható.
1930-ban Albert Barnes-tól felkérést kapott egy freskóra – ez lett a La Danse (A tánc), melyen három éven át dolgozott. A freskó előkészületei során színes papírkivágásokat használt.
1943-tól lett a papírkivágás a fő technikája, jelentős újítás volt, és ágyhoz kötött egészségügyi állapotában kerekesszékéből is tudott így dolgozni. Asszisztensnőjére bízta a papír gouache-sal való befestését, melyből aztán kivágta figuráit, formáit, majd kollázst készített belőlük. Matisse ezt a technikát "ollóval való rajzolás"-nak nevezte.
Emmanuel Tériade görög könyvkiadó felkérése 1943-44-re 20 papírkivágásos képpel készült el, melyeket 1947-ben Jazz címmel ki is nyomtattak Párizsban. A könyv 250 példányban jelent meg. A Kék aktok sorozata 1952-ben készült. 1953-ban kiállítása nyílt papírkivágásaiból Párizsban.
1954. november 3-án szívroham következtében hunyt el Nizzában, halála pillanatáig dolgozott. Nizzában, a Cimiez-i temetőben temették el.
Forrás: Wikipedia
