„Egyre kevesebbet törődnek azzal, hogy a szerző művét a tartalomhoz méltóan szép köntösben tárják az olvasók elé” - beszélgetés Hajdú Áronnal.

A Bookart könyvkiadó Markó Béla Csatolmány című verseskötetét Brassóba is elhozta. Hajdú Áronnal, a több ízben is szép könyv kategóriában kitüntetett csíkszeredai kiadó igazgatójával többek közt a könyvek esztétikájáról, a szerzőszeretetről, ökörsütős népünnepélyekről és a Bookart arcéléről beszélgettünk.

Amikor világszerte mindenki arról panaszkodik, hogy milyen nehéz működtetni egy könyvkiadót, Ön miért alapít mégis egy újat?

A Bookart kiadót a nyomtatott könyv iránti szenvedélyes szeretetem miatt alapítottam 2004-ben, mert pompás érzés szép könyvekkel foglalkozni. Mint nyomdász, azt tapasztaltam, hogy a piacon egyre silányabb kiadványok jelennek meg, a könyvkiadók – tisztelet a kivételnek! – egyre kevesebbet törődnek azzal, hogy a szerző művét a tartalomhoz méltóan szép köntösben tárják az olvasók elé. Ez pedig az olvasó iránti tisztelet egyik legfontosabb mércéje kellene hogy legyen. Hajdú Farkas-Zoltánnal, Kovács András Ferenccel és Láng Zsolttal néhány éve találkoztunk Marosvásárhelyen, és arról beszélgettünk, hogy kell, hogy legyen mód Erdélyben olyan új koncepciójú kiadó alapítására, amely nem kizárólag az állami könyvtámogatásoktól függ, hanem gazdasági alapokon működik, és meg is tud maradni a piacon. Így hoztuk létre a Bookartot, azzal a céllal, hogy minél kevesebb kompromisszumot kötve, megpróbáljunk olyan szép könyveket kiadni, amelyeknek nemcsak a tartalma, de arculata is esztétikai élményt nyújt az olvasóknak.


Milyen a viszonya a Bookartnak a szerzőkkel?

Szerzőinket szeretjük és tiszteljük. Elsősorban azzal, hogy munkájukat a legjobb tudásunk és az általunk meghatározott és képviselt sajátos arculat szerint adjuk közre, de azzal is, hogy a könyvkiállításokon teret biztosítunk számukra, hogy személyesen is bemutatkozhassanak az olvasóknak. Mára nagyon lecsökkent azoknak az alkalmaknak a száma, ahol a szerző és az olvasó párbeszédet folytathat. Felháborít, hogy az erdélyi könyves rendezvények egyre inkább népünnepélyekké silányodnak. A lényeg valamilyen nagytermi előadás híres előadókkal és persze belépőjeggyel. Az számít sikernek, ha minél nagyobb tömeg gyűlik össze egy-egy ilyen rendezvényen. A kiadók standjait lassan az eladóké foglalja el. Maholnap ökröt fognak sütni egy-egy könyvvásáron, csak hogy begyűljön a népség. Holott ilyen alkalmakkor a szerzőknek és könyveiknek kellenne a gyújtópontban állniuk. Úgy, ahogy mindenhol a világon, ahol az egyes kiadók standjainál egymást érik a könyvbemutatók vagy az "író-olvasó találkozók", hogy ezt a kissé divatjamúlt kifejezést használjam.

A kiadó mottója: "Szép könyvet minden áron!" Vajon az olvasók is így gondolják?

A szójátéktól eltekintve, a minden áron azt jelenti, hogy igyekszünk minél kevesebb kompromisszumot kötni, ami könyveink tervezését, illusztrálását, tördelését nyomdai kivitelezését illeti: kiadványaink zöménél nem csak a gazdaságosságot, hanem a minőséget tartjuk szem előtt – minden áron. Nagyon sok visszajelzésünk van, hogy könyveinket szeretik és vásárolják az olvasók. Ez nagy örömünkre szolgál, és bőven kárpótolja azt a sok gáncsoskodást, ami a szakmában ér. Azt is nagy sikernek tartjuk, hogy a Bookart kiadványait Magyarország legnagyobb terjesztői is, mint az Alexandra, Libri és Bookline forgalmazzák.

Számos díjat nyertek szép könyv kategóriában. Milyen tulajdonképpen egy szép könyv?

Erről a kérdésről sokat beszélgettünk, vitatkoztunk Részegh Botonddal, a Bookart grafikai szerkesztőjével. Elég nehéz a meghatározás, de tény, hogy a borítónak, a papírnak, a tördelésnek, a betűtípusnak, a tipográfiának harmonikus egységet kell alkotniuk: "kerek" legyen az egész. A versenyek zsűrijében persze mindenütt egyéni, szubjektív ízléssel megáldott emberek ülnek... Itt fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy a román kiadók egy ideje szakszerűen állnak ehhez a kérdéshez. Tavaly Uta Schneidert, a Stiftung Buchkunst igazgatóját, a Künstlergruppe Les 13plus tagját hívták meg a bukaresti szép könyv verseny zsűrijébe, idén pedig a francia Géraldine Lay-t, aki az Actes Sud kiadó munkatársa. Nagy megtiszteltetés, hogy mind a kétszer a mi könyveink is a győztesek között voltak. Tavaly harmadik, idén pedig második díjat nyertünk Bukarestben, de hadd említsem meg, hogy az idén a budapesti Szép Magyar Könyv 2013 versenyen is oklevéllel tüntettek ki a szépirodalmi kategóriában.  

Miért tartja fontosnak kiemelni, hogy a Bookart nem erdélyi, hanem magyar kiadó?

Mert mi könyveinkkel az összmagyar olvasóközönséget szereténk megszólítani, ebben a vonatkozásban nem tartjuk relevánsnak a "határontúliságot".  

Hogyan alakult ki a Bookart arcéle?

A Bookart tulajdonképpen egy családi vállalkozás, olyan, mint egy kínai kifőzde. Nincsenek alkalmazottaink, csak barátaink. A szerkesztés nagy részét bátyám, a tördelést pedig Krisztina lányom végzi. Emelett van egy rangos szerkesztőbizottságunk, aki a kiadandó kéziratokra tesz javaslatokat. Kiindulva abból az adottságból, hogy kevés olyan jó magyar szerző van, aki nem valamelyik neves magyarországi kiadónál szeretne közölni, s mi ezzekkel a kiadókkal egyelőre gazdaságilag nem kelhetünk versenyre, a világirodalomra is koncentrálunk, a minőségi fordításokra. De lehetőségeink szerint természetesen a tehetséges pályakezdőket is támogatjuk.  

Milyen könyvek várnak kiadásra?

Van egy svájci sorozatunk, amelynek hihetetlenül jó és gazdag kritikai visszhangja van (többek között az Élet és irodalomban, Magyar Nemzetben, Korunkban, Népszabadságban, Háromszékben méltatták az egyes köteteket). Rövidesen ennek a sorozatnak fog megjelenni a két utolsó kötete: Peter Bichsel: Enyhe szellő a tenger felől, Szijj Ferenc és Marcus Werner: Nemsokára, Hajdú Iringó fordításában. De hamarosan Hajdú Farkas-Zoltán Békebeli – 1913, lektűr bélyeggyűjteménnyel című kötete is elhagyja a nyomdát. Tavasszal Bán Zoltán András Keserű című regényét tervezzük kiadni a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra. Emellett egy mexikói sorozatot is elindítunk, a világhírű Juan Rulfo műveivel. És hab a tortán: Részegh Botond és Dragomán György olyan közös művészeti album befejezésén dolgozik, amelyben "feje tetejére áll a könyv világa", hisz benne egy-egy Dragomán-karcolat illusztrálja Részegh Botond festményeit. Remélem, legújabb termésünket mihamarabb bemutathatjuk az olvasóközönségnek!