Aki karácsonyi ajándékként Dido válogatást kapott, annak jól indult az újév. Itt volt már az  ideje az új albumnak, négy sorlemez után ez kötelező is.

Arról nem is beszélve, hogy Dido maga is karácsonykor született, 1971 december 25-én. A sorlemezeire átlagban pont 4 slágert írt, így kb. össze is jött a 18 számos, egy kötelező új dalt is tartalmazó lemez. Mert valljuk be: hiába adott el több, mint 30 millió albumot, hiába szerepelt az első két lemeze a minden idők legsikeresebb brit lemezeinek listáján, finom melankóliával átitatott dalai csak akkor tartják fenn az érdeklődésünket, ha azokban ott van az a bizonyos slágerhányados. Dido első válogatásalbumában még az is külön jó, hogy a 2005-ös Brixton Academy-n rögzített koncertlemezéről nem válogatott ide egyetlen dalt sem, hiszen az élő koncert hangulata eltér a sorlemezek intim világától. Korrekt az is, hogy a dallista tartja a kronológiát. Az 1999-es No Angel dalai után a Life For Rent slágerei jönnek, majd a Safe Trip Home jön, végül a Girl Who Got Away sikerei.



De természetesen a végén hallhatjuk a Faithlesstől az One Step Too Fart, melyben Dido vendégszerepel, és itt van Eminem Stanje is, melybe beszerkesztették a Thank You című Dido-sláger refrénjét, és hallhatunk egy új dalt is, a NYC-t is. Aki falnak megy a remixektől, annak az album egylemezes verzióját ajánljuk, mert a dulpa deluxe edition kettes korongján kizárólag remixeket hallhatunk. A triphop lecsengése után, a kilencvenes években eljött az idő, hogy a végtelen belassulást és a nettó popot közös nevezőre hozza valaki. A nemes küldetést Dido vállalta magára, a jutalom pedig nem maradt el. Nemcsak hogy az eladási listák élére került, de még Grammy-díjat is kapott.

A kérdés már csak az, hogy milyen is az új dal, a NYC? Nos, eltér a többi felvétel hangképétől, a művésznő egy elektro-diszkó slágerrel ébreszti fel azokat, akik elálmosodtak szerethető altatóitól. Van itt vonós hangszerelés, retro disco sound, amivel nincs semmi gond… Még a végén kedvet kapunk a deluxe album remixeihez is.