Egy magyar és egy osztrák szakértőt delegál a nemzetiszocializmus és a holokauszt zsidó áldozatainak kártalanításáért küzdő nemzetközi civil szervezet (Jewish Claims Conference - JCC) az úgynevezett Gurlitt-gyűjteményt vizsgáló munkacsoportba.
A több mint ezer festmény, grafika és nyomat a nácik megbízásából dolgozó műkereskedő, Hildebrand Gurlitt hagyatékából került elő Münchenben, és feltehetően a náci diktatúra idején zsidóktól rabolt műkincseket is tartalmaz.A Deutsche Welle német közszolgálati műsorszóró társaság hírportálján megjelent beszámoló szerint a JCC Peresztegi Ágnes jogászt, a Zsidó Világkongresszus (WJC) műkincs-visszaszolgáltatási bizottságának (Commission for Art Recovery) ügyvezetőjét és Sophie Lillie osztrák provinenciakutatót - műtárgyak származásával foglalkozó tudóst - jelöli a tíztagú munkacsoportba.
Peresztegi Ágnes az MTI megkeresésére kedden megerősítette a felkérés tényét, és azt mondta, örömmel vállalja a feladatot. A magyar szakember hétfőn kapta meg a hivatalos megkeresést, leendő feladatainak részleteit a napokban fogják egyeztetni.
Más német hírportálok a Times of Israel című lap keddi jelentésére hivatkozva arról számoltak be, hogy bekapcsolódik a munkába két izraeli szakértő is, Jehudit Schendar, a jeruzsálemi Yad Vashem intézet múzeumi részlegének vezető kurátora és Schlomit Steinberg, az izraeli nemzeti múzeum kutatója.
A német kormány tavaly novemberben döntött a munkacsoport felállításáról. A csoportot egy tekintélyes kultúrpolitikus, Ingeborg Berggreen-Merkel vezeti, és német részről egy ügyész, valamint Uwe Hartmann, a berlini múzeumkutatási intézet provinenciakutatási osztályának vezetője dolgozik benne. A munkában francia és amerikai szakértők is részt vesznek.
Hildebrand Gurlitt 81 éves fia, Cornileus Gurlitt müncheni lakásában 1280 képet találtak 2012 februárjában egy adócsalás gyanúja miatt indított eljárás során. A hatóságok csak tavaly novemberben tájékoztatták a nyilvánosságot a műkincsfogásról, miután az ügy kiszivárgott a sajtóhoz.
A német kormány súlyos bírálatokat kapott belföldről és külföldről is az ügy titkos kezelése miatt. A berlini vezetés a kritika hatására döntött a szakértői munkacsoport felállításáról. Arról is határoztak, hogy a gyanús származású alkotások fényképét és fő adatait közzéteszik az elveszett kulturális javak koordinációs állomásának (Lost Art Koordinierungsstelle) lostart.de címen működő portálján.
Az eddigi kutatások alapján 303 kép jogos tulajdonosa a Gurlitt-család. További 384 alkotásról megállapították, hogy a nácik által elfajzottnak bélyegzett művészet terméke, de valószínűleg nem rabolt műkincs, 593 képről pedig feltételezhető, hogy a nácik által zsákmányolt, elkobzott vagy kikényszerített adásvétellel, jóval értéken aluli áron megszerzett művek kategóriájába tartozik.
Hildebrand Gurlitt a nácik megbízásából egyebek mellett műtárgyak külföldi értékesítésével foglalkozott, a propagandaminisztériumban összegyűjtött elfajzott műveket árulta devizáért. Sok képet saját magának vásárolt meg a Joseph Goebbels vezette minisztériumtól. 1940-ben például 4 ezer svájci frankot fizetett 200 alkotásért. A darabonként csupán 20 frankért megszerzett képek között volt például festmény Pablo Picassótól és Marc Chagalltól.
Az 1956-ban meghalt műkereskedő fiánál talált gyűjteményből eddig ismeretlen mesterművek is előkerültek, köztük egy Chagall-kép. A gyűjtemény értékét egymilliárd euróra becsülik.
Forrás: MTI
