Tudósok Etiópiában egy kihalt lófaj fosszíliáira bukkantak. Az állat nagyjából 4.4 millió éve élt a Földön, és akkora lehetett, mint egy kisebb termetű zebra.
A maradványokat egy ma már száraz sivatagban találták meg az Awash folyó völgyében, amely valaha zöldellő paradicsom volt a legelő állatok számára a gazdag füves területek és a sűrű bozótos miatt. Az Awash folyó völgye egyébként is híres földtörténeti és az ember evolúciójának szempontjából. Az ősi lófajt Eurygnathohippus woldegabrielinek nevezték el a tudósok. A kihalt állat ugyanabban az időben vágtázott Afrika legelőin, amikor itt élt az Ardipithecus ramidus is, amit röviden csak Ardinak emlegetnek. Ezt a főemlősfajt még 1994-ben fedezte fel Tim D. White, Gen Suwa és Berhane Asfaw, ami fontos lelet volt az ember evolúciójának történetében is, de valószínűleg az emberfélék elkülönült fejlődési vonalába tartozott.
A most megtalált állat maradványainak kutatásában részt vett Scott Simpson is, aki a Case Western Reserve's School of Medicine munkatársa. A tanulmány részleteit a Journal of Vertebrate Paleontology online oldalán jelentették meg. Több fosszíliát is találtak Etiópiában, amelyek közül a mellsőlábból származó két csont volt a legjelentősebb. Ezek szinte tökéletes állapotban fennmaradtak a vöröses színű földben. A lábcsontok jellegzetességei azt mutatják, hogy ennek a több millió éve élt állatnak hosszabb lábai voltak, mint elődeinek. Scott Simpson úgy véli, hogy a csontok alakja és mérete is arra enged következtetni, hogy a ló kiváló és gyors futó volt. Ez valószínűleg segített neki abban, hogy elmeneküljön az olyan ragadozók elől, mint az oroszlánok ősei.
A leletek közül a fennmaradt fog is segített jobban megismerni ezt a patás állatot. A ló fogazata ugyanis azt bizonyította, hogy az állat remekül alkalmazkodott a legelő életmódhoz. A zománcréteget alaposan megvizsgálva további bizonyítékot találtak a kutatók arra, hogy az ősi ló füvön élt, csakúgy mint a mai zebrák. "A fű olyan volt itt, mint a smirgli" – magyarázza Scott Simpson. "Mivel a fűcsomók jellegzetes nyomokat, karcokat hagytak az állat fogazatán, ezért megbízhatóan tudjuk rekonstruálni, hogy mivel is táplálkoztak ezek az ősi állatok."
Az állat a Hipparionines ősi lovak csoportjába tartozott, ami egy háromujjú patás volt, és Észak-Amerikában élt nagyjából 16 millió éve, mielőtt Eurázsia zöld mezőire vándorolt. Valószínűleg azon a földhídon át érkezett az ősi kontinensre, amely egykoron Alaszkát kötötte össze Szibériával. A kutatók úgy gondolják, hogy az Etiópiában talált lelet segít megérteni a homályos foltokat a lovak evolúciójában.
Forrás: Explorer World
