A századelő világhírű cseh szecessziós képzőművészének munkáit bemutató kiállítás nyílt a Mirbach palotában székelő Pozsonyi Városi Galériában (GMB) pénteken.
A május 11-ig megtekinthető tárlat a művész 73 alkotását, festményeket, rajzokat és litográfiákat is bemutat, köztük néhányat a leghíresebb darabok közül is. Ján Kukal, a kiállítás kurátora szerint a tárlat megszervezése és kivitelezése több mint egy évig tartott, és különösen igényes volt, mivel a pozsonyival egyidőben több másik helyszínen is kiállítást rendeznek a művész alkotásaiból, Prágában, Japánban és Dél-Koreában is.A Mirbach palotában kiállított művek többségét 12 csehországi galériától, köztük a Cseh Nemzeti Galériától és a Prágai Városi Galériától kölcsönözték, ám a tárlat idejére több magánszemély gyűjteményében fellelhető darabot is sikerült megszerezniük.
Az Alfons Mucha - Út a dicsőséghez címet viselő kiállítás metszetet kíván nyújtani Mucha munkásságának legjavából - jegyzi meg Ján Kukal a tárlat bemutatására szolgáló, a GMB honlapján megjelent írásában. A képeket a művész 1881 és 1937 között készült alkotásaiból válogatták. A pénteken nyílt kiállításon egyebek mellett megtekinthető a mester Zefír és nimfa című alkotása is, amely az 1882–1888 közötti időszakban készült, amit Mucha jórészt mecénása, gróf Eduard Khuen-Belasi hrusovany-i birtokán töltött. A mitológiai jelenetet ábrázoló paraván - amely Mucha Makart-stílusának legjelentősebb darabja - az egyedüli, amelyet sikerült megmenteni az 1948-ban kiégett délmorva Emmahof kastélyból.
A tárlat részét képezi néhány alkotás a művésznek a müncheni akadémián töltött éveiből is, ezek egyike egy olajvázlat, amely a bizánci hittérítő testvérpárost, Cyrilt és Metódot ábrázolja, valamint a Néró és a lángoló Róma című alkotás is. Mucha párizsi időszakát a tárlaton egyebek mellett a századelő legjobb színésznőjének tartott Sarah Bernhardtról készült plakátja, a Gismonda eredetije és a La Trappistine képviseli.
Alfons Maria Mucha cseh képzőművész 1860-ban a csehországi Ivancicében született. Mivel a prágai művészeti akadémiára - tehetség hiányára hivatkozva - nem vették fel, 1879-től 1881-ig egy színpadképek tervezését tanító iskolába járt Bécsben. Később több évig dolgozott mecénása, gróf Eduard Khuen-Belasi megbízásából többek között a gróf délmorvaországi kastélyában Hrusovany nad Jevisovkou-ban. Néhány évvel később, mecénása támogatásának köszönhetően festőművészeti tanulmányokba kezdett a Müncheni Képzőművészeti Akadémián, majd Párizsba költözött, ahol tovább tanult. Muchának az áttörő sikert Párizsban, a Gismonda című színdarabhoz készített plakátja hozta meg, amelyet Sarah Bernhardt megrendelésére alkotott meg. Mucha ezt követően megszakításokkal több évig élt Franciaországban majd az Egyesült Államokban is, míg végül az első világháború után végleg visszatért Csehországba. 1939-ben itt érte el végzete, a német bevonulást követően a Gestapo letartóztatta, majd nem sokkal később tüdőgyulladásban meghalt.
Forrás: MTI