Minden eddiginél több, 1100 maskarás űzi el a telet az idei busójáráson, amely február 27-én veszi kezdetét Mohácson.
Hegedűs Emese, az esemény egyik fő szervezője elmondta: az érdeklődők szórakoztatásáról 40 busócsoport 950 busója és 150 egyéb maskarása gondoskodik, de emellett rekord az is, hogy a fesztivál idejére 240 népművész, iparművész, kézműves, vendéglős kapott engedélyt a Duna-parti városban való árusításra.Kiemelte, hogy a busójárás hat napja alatt 34 helyszínen reggeltől estig 80 programra várják az érdeklődőket. A húshagyó keddi főtéri koporsóégetéssel záruló népszokás rendezvényei között lesz farsangi felvonulás, dudástalálkozó, népdaléneklési verseny, többféle táncház és színházi produkció, számos néptánc-előadás, busóbál, busólakodalmas, valamint maszkfaragó foglalkozások és kiállítások is neves művészek által készített busóálarcokból.
Hegedűs Emese hozzátette, hogy Mohácson ad jubileumi koncertet a 40 éves Vujicsics együttes, fellép az Alma együttes, a Nemzetközi Farsangi Dudástalálkozó keretében a tavaly átadott és egész évben nyitva tartó Busóudvarban pedig lesz hangszermustra, dudás kerekasztal-beszélgetés, dudás koncert és a dudával mint ősi hangszerrel kapcsolatos filmvetítés is.
A fő programokat március 2-án, farsangvasárnap rendezik: a busók ekkor kelnek át csónakkal a Dunán, vonulnak fel a belvárosban, teszik vízre a farsangi koporsót, avatnak új busókat és gyújtanak hatalmas máglyát Mohács főterén.
A szervezők arra számítanak, hogy az UNESCO által az emberiség szellemi kulturális örökségeinek listájára 2009-ben felvett busójárás kiemelt rendezvényeire a helyszínen a tavalyihoz hasonlóan mintegy 80 ezer ember lesz kíváncsi.
Hegedűs Emese megjegyezte, hogy a busójárás idejére a mohácsi szállásokat már decemberben lefoglalták, így aki ezekben a napokban keresne szobát, annak a környező települések falusi vendéglátóinál vagy a közeli városokban célszerű érdeklődnie.
A sokácok messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A mohácsi sokácok körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.
A busójárás tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.
Forrás: MTI