Hét évtized után először állítanak színpadra Hubay-operát a világon: a németországi Braunschweig színháza szombat este tűzi műsorra a világhírű magyar hegedűművész-zeneszerző Anna Karenina című operáját.
Részben ismertségének és világra szóló pedagógiai eredményeinek köszönhetően korának népszerű komponistái közé tartozott. Halála után hivatalosan nem tiltották be a műveit, de azok előadása elé számos külső körülmény is gördült.
A 30-as évek közepétől többek között fasizmusellenes nyilatkozatai, valamint mindenféle faji-vallási megkülönböztetést ellenző magatartása miatt támadták, a második világháború után pedig az arisztokráciával ápolt kapcsolatai és közismert kommunizmus-ellenessége miatt nem volt szalonképes az új rendszer számára - mondta el Gombos László zenetörténész, az MTA BTK Zenetudományi Intézetének munkatársa.
A rendszerváltozást követően megnőtt az érdeklődés Hubay személye és művei iránt, ez világszerte éreztette hatását. Versenyműveiből több felvétel is készült, operát viszont (egy zenés tévészínházi átdolgozást nem számítva) hét évtized után most Braunschweigben mutatnak be tőle először - emelte ki Gombos László.
Az Anna Karenina a szerző hatodikként bemutatott operája, amelyet még további három követett. Hubay 1914-ben, azaz pontosan száz éve komponálta, miután Tolsztoj regényét Giraud színpadi átdolgozásában a Magyar Színházban játszották.
A librettót a dráma nyomán Góth Sándor, Lenszkij alakítója készítette, a verseket Gábor Andor írta. Az operaház elfogadta a darabot, a bemutatót azonban számos ok (a háború hatása, a kommunista Gábor Andor személye, bécsi nyomdászsztrájk) miatt csak 1923. november 10-én tartották meg.
Ezután mintegy 30 alkalommal játszották Budapesten jelentős közönségsikerrel, a kritika egy része viszont az egyéni hangvételt és a modern stílust hiányolta benne. Németországban 1932-ben Duisburgban mutatták be, több előadás után Bochum, Bréma, München, Nürnberg, Baden-Baden, majd 1936-ban Bécs következett - magyarázta a zenetörténész.
A kezdeti sikerek után több évtizedes hallgatás várt a műre, míg a Braunschweigi Állami Színház (Staatstheater Braunschweig) az idén műsorra nem tűzte. "Tizenöt évvel ezelőtt egy budapesti antikváriumban bukkantam rá az Anna Karenina egy régi partitúrájára és azóta tervezem, hogy felélesztem a művet. Nemrég pedig úgy éreztem, tökéletes választás lenne épp ezt a darabot színre vinni első produkciómként mint a braunschweigi opera új művészeti igazgatója" - idézte fel az opera kiválasztásának hátterét Philipp Kochheim, aki egyúttal az előadás rendezője is.
"Lenyűgöző, mennyire modern a történet felfogása. A társadalmi problémák a minimumra vannak szorítva, az Anna és Vronszkij közötti feszültség - mint egy Ingmar Bergman-filmben - kettejük ellentétes természetéből fakad: Anna maradandó szerelemre vágyik, Vronszkij csak a következő románcra..." - fejtegette Philipp Kochheim.
Az Annát alakító Nadja Stefanoff elsősorban a főszereplő alakjának kimeríthetetlenségét hangsúlyozta. "Mindenki azt hiszi, hogy ismeri ezt a nőt Tolsztoj regényéből vagy a 20. században Greta Garbo, Vivien Leigh, Jacqueline Bisset és legutóbb Keira Knightley művészileg egyaránt nagyszabású alakításából. És mégis: az ember mindig újként látja, sőt gyakran tanácstalanul áll Anna alakja előtt, aki végső soron minden érzelmünket magában egyesíti" - fogalmazott.
Sebastian Beckedorf, az előadás karmestere Hubay zenéjét méltatva elmondta: a romantika szellemében alkotó magyar komponista "magába szívta" a különböző európai zenei stílusokat és ezekből olyan saját, melodikus ötletekben gazdag stílust fejlesztett ki, amely többek között Wagnerre, Puccinire és a nagy operettekre emlékeztet. "Stílusok valódi bősége ez, olyan szálak, melyeket Hubay mesteri módon fűzött egységbe" - magyarázta.
Hubay Cebrian László, a híres muzsikus unokája felidézte: az 1990-es évektől kezdve, amikor Magyarországon sem volt többé "tiltott gyümölcs" Hubayt játszani, érdekes módon az egész világ kezdte újra felfedezni a nevét. Angliában, az Egyesült Államokban, Franciaországban, Japánban és sok más helyen a kisebb darabok mellett hegedűversenyei és zenekari művei iránt is elkezdtek érdeklődni, számos hangfelvételt is készítettek - mondta, hozzátéve: Magyarországon jelentős esemény volt, hogy 2000-ben végre megszólalhatott Hubay Ara pacis című kantátája a Zeneakadémián.
Hubay Cebrian László kitért a család történetét feldolgozó, most készülő filmre is, amely édesanyja, a norvég Edle Astrup Hubay Cebrian Budapesttől Estorilig - Töretlen akarattal című önéletrajzi regényén alapul.
"Édesanyám önéletrajzi könyvének megfilmesítése talán nagyapám megismeréséhez is hozzájárul, de még fontosabb, hogy Magyarországra irányítsa a figyelmet. Ezért ragaszkodtam hozzá, hogy itthon forgassák a film legnagyobb részét. A nagyvilág love storyt és kalandokat vár a mozifilmektől, de egy világhírű színészekkel készített szuperprodukció nagy érdeklődést kelthet az iránt az ország iránt, melynek Hubay Jenő egész életében elkötelezett híve volt" - fogalmazott.
Forrás: Hirado.hu
