Egy új kutatás szerint az Arktisz távolról sem olyan ragyogóan fehér már, mint egykor, mivel egyre több jég olvad az óceán vizébe, és a jégtakaró így kevesebb napsugarat tükröz vissza.
Mivel nagyobb lett a nyílt, sötét vízfelület, nyaranta kevesebb napfény tükröződik vissza róla. Az egész bolygó több hőt nyel el tehát, mint ahogy ezt eddig feltételezték - derült ki az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) hétfőn közzétett tanulmányból. Az elnyelt hőtöbblet nagyjából a szén-dioxid üvegházhatása negyedrészének felel meg - közölte Ian Eisenman, a tanulmány vezető szerzője, a kaliforniai Scripps Óceánkutató Intézet klímakutatója.Az Északi-sarkvidék felszíne 1979 és 2011 között nyolc százalékkal lett sötétebb - derült ki Eisenman és munkatársai méréseiből. Az Arktiszt tenger borítja, felszínén állandó jégpáncéllal, amely nyáron zsugorodik, ősszel újra visszafagy.
Az olvadás csúcsidőszakában, szeptemberben a jégtakaró 1979 óta évente átlagosan 90 ezer négyzetkilométerrel zsugorodott. A hóborította jég sokszorosát veri vissza a hőnek, mint az óceán nyílt, sötét víztükre. Ahogy több nyári napfényt nyel el a tengerfelszín, a víz felmelegszik, ennek folytán ősszel lassabban fagy vissza a jégtakaró - fejtették ki a kutatók.
Míg korábbi kutatások számítógépes szimulációval modellezték a folyamatot, Eisenman és csoportja, elsőként, műholdfelvételekkel mérte fel a napfény-visszaverődés mértékét és a felhők szerepét ebben a folyamatban. Elmondta: az eredményekből ítélve a korábban véltnél kétszer-háromszor is erősebben sötétedett az Északi-sarkvidék.
Forrás: Hirado.hu