A berni követ című film az 1958-as esetet dolgozza fel amikor két magyar emigráns túszul ejtette a magyar nagykövetet. A filmet ma est mutatják be a budapesti Átrium Film-Színházban.
„Együtt tovább formálgattuk a könyvet” - tette hozzá, megjegyezve, hogy a könyv alapvetően a csavarokra, a fordulatokra épített.
„Norbi általában nem keres főszereplőket, mindenki szemszögét meg akarja mutatni, én pedig azt szerettem volna, ha a nézőket érzelmileg is megérinti a film” - mesélt a közös munkáról az alkotó.
A cselekményt ismertetve elmondta, hogy 1958. augusztus 16-án két magyar emigráns betör a berni magyar nagykövetségre, és túszul ejti a nagykövetet. Miközben az épületet körbeveszi a svájci rendőrség, a berni magyar emigránsok pedig spontán tüntetésbe kezdenek az utcán, a követség falai között feszültséggel és fordulatokkal teli túszdráma bontakozik ki.
A rendező kiemelte: a történet legfontosabb eseményei valóban megtörténtek, de a korabeli jelentésekből nem derül ki, hogy mi volt a motivációjuk a túszejtőknek. Egyesek szerint ügynöklistákat kerestek, mások szerint egy figyelemfelkeltő akcióval akarták felhívni a figyelmet az eltiport magyar szabadságharcra .
„Ezek megválaszolatlan kérdések lógtak a levegőben, így Norbi szabadon kombinálhatott, és a túszdráma műfaját választotta. Én pedig azt láttam, hogy van két srác, akik akár az utolsó csepp vérükig a szabadságért küzdenek” - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy szerette volna azt is megmutatni, hogy mit jelent a mártíromság, különösen annak tükrében, hogy Nagy Imre miniszterelnököt a cselekmény ideje előtt két hónappal végezték ki.
„Ezekről a mai fiatalok csak a történelemkönyvekből tudhatnak, és ha egy kicsit meg tudjuk magyarázni, mai nyelvre fordítani, akkor már úgy érzem, sikerrel jártunk” - vélekedett.
A nagykövetet Kulka János alakítja, aki A vizsgában a tartótisztet játszotta. Szász Attila eleinte tartott attól, hogy így párhuzamot vonnak majd a nézők Bergendy Péter filmjével, ám a végeredménnyel elégedett.
„Végül nagyon boldog voltam, hogy ő játszotta el a karaktert, nagyon jól megfogta esendőségét, ellenszenvességét” - magyarázta. A rendező szerint nagyon összetett figuráról van szó, aki ugyan hűséges a rendszerhez, mégis inog a széke.
A két túszejtőt Szabó Kimmel Tamás és Kádas József alakítja. Az egyik figura az óvatosabb, gondolkodóbb, a másikat a forradalmi hevület és érzelmek irányítják - tette hozzá.
„Aztán annyi minden történik, hogy egyre többször kénytelenek improvizálni, így az érzelmek kezdenek irányítani” - mutatott rá a rendező, aki szerint „fantasztikus élmény” volt a színészekkel dolgozni, az ő tehetségüknek köszönhető a forgatás gyorsasága is.
A további szerepekben többek között Lovas Rozi, Szikszai Rémusz, Balsai Mónika, Lábodi Ádám, Szalay Marianna, Katona László, Takátsy Péter és a magyar származású svájci színész, Laszlo I. Kish látható.
A 17 napos forgatás tavaly ősszel Budapesten zajlott a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programjának 120 millió forintos támogatásával. „Nehéz volt a helyszínkeresés, hiszen el kellett hitetnünk, hogy 1958-ban Svájcban vagyunk” - mesélte a rendező, hozzátéve, hogy végül szerencséjük volt, mert egy helyen megtalálták az összes szükséges helyszínt, így költözni sem kellett.
A producer Lajos Tamás és Mink Tamás, az operatőr Nagy András volt. A 76 perces filmalkotás tévéfilmnek készült, de a rendező szerint a műfaj nem befolyásolta a munkát, ugyanúgy készítette, mintha mozifilmet forgatnának.
A berni követet február 25-én 20.20 órakor mutatja be az M1, a tévépremier után a film megjelenik DVD-n és külföldi fesztiválokon is indulni fog.
Kollarik Tamás, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja felidézte, hogy a Magyar Média Mecenatúra program három éve működik, ezalatt több mint 300 film elindulását segítette .
A Fehér György pályázat - amelynek keretében A berni követet is támogatták - eddig 14 tévéjátékfilm elindulásához járult hozzá több mint egymilliárd forint értékében.
"Bízunk benne, hogy elnyeri a nézők tetszését, mint ahogy a többi film is magas nézettségi adatokkal szerepelt a hazai televíziós társaságok műsorán" - hangsúlyozta Kollarik Tamás, megemlítve a filmek sikeres fesztiválszerepléseit is.
A Médiatanács tagja emlékeztetett: a Fehér György-pályázatot az idén is kiírták, most mintegy 600 millió forintos keretösszeggel. A pályázatokról tavasszal döntenek.
Forrás: MTI
