Szláv életérzéssel telt zenék és egy magát kaméleonnak nevező világhírű fuvolista, Emmanuel Pahud szerepel a Művészetek Palotájában a Nemzeti Filharmonikusok március 8-i hangversenyének műsorán.
A program nyitányaként az orosz nemzeti zenei stílus megteremtőjének, Mikhail Glinkának fantasztikus sodrású alkotása hangzik el. Glinka első operájának, az Iván Szuszanyinnak a sikere után hamarosan belefogott második színpadi művébe, melyet Puskin nagylélegzetű epikus költeményének, a Ruszlán és Ludmillának nyomán komponált volna – ám a költőt 1837 februárjában párbajban megölték, s ez megtörte a komponista lendületét. Az egész opera-tervet más művek kedvéért félretette egy időre, s a Ruszlánt végül csak öt évvel később fejezte be. A darab cselekménye dióhéjban a következő: a kijevi nagyherceg leánya, Ludmilla három kérője közül Ruszlánt választja, de a hercegnőt a lakodalmán elrabolja Csernomor, a gonosz törpe. A nagyherceg kijelenti, hogy ahhoz adja a lányát, aki visszahozza, így mindhárom ifjú (a kazár, a viking lovag és a kijevi Ruszlán is) a keresésére indul. Fantasztikus kalandok után Ruszlán legyőzi a gonosz törpét és kiszabadítja a lányt, akire a törpe közben mély álmot bocsátott. Bár egyik vetélytársa elrabolja és a kijevi udvarba viszi az alvó hercegnőt, fölébreszteni azonban (egy jó varázsló gyűrűjének segítségével) csak Ruszlán tudja, s így végül ő nyeri el - most már végérvényesen - szerelme kezét.
Aram Hacsaturján (1903-1978) Grúziában született, örmény családban, tanulmányait Moszkvában végezte, majd ugyanott élt és alkotott mint szovjet zeneszerző. 1940-ben írt Hegedűversenyét később dolgozta át fuvolakoncertté. A műben a klasszicista folklórizmus jól bevált receptje szerint a keleti népzenei forrás egzotikus ritmusai és melódiái a nyugati zenei tradíció formai kereteibe illeszkednek. A vérpezsdítő ritmikájú, talán egyes barokk concertók motorikus lüktetését is felidéző első tételt keleties ékítményekben gazdag lamento (panasz-zene) követi a lassú tételben. A táncos zárótételt tematikus utalás köti a nyitótételhez. A Fuvolaversenyeredeti, hegedűs változatát Hacsaturján David Ojsztrahnak ajánlotta, aki az 1940-es moszkvai bemutató szólistája is volt. Művéért a zeneszerzőt Sztálin-díjjal jutalmazták.
Az est második felében a szláv zene másik híres darabját, Dvoøák dallamokból kifogyhatatlan, Pazar remekművét hallhatjuk, a IX. szimfóniát. Amerika kétségkívül a korlátlan lehetőségek hazája, ám a zeneművészet területén egyelőre a vén Európa mögött kullog. Ez nem maradhat így, gondolta a 19. század vége felé Thurber milliomos gyarmatáru-kereskedő kicsit unatkozó, kultúrára szomjas felesége, Jeanette asszony. Az ő meghívására a nagy hírű cseh mester vállalkozott a tengerentúli útra, s arra, hogy új műveivel egyfajta mintát adjon az amerikai komponistáknak. 1892-ben foglalta el az új New York-i konzervatórium igazgatói állását, s hatalmas elánnal látott neki a feladatnak. 1893 első felében készült el az új szimfónia, év végén került sor a bemutatóra. A közismert címet - "Az Újvilágból" - a szerző csak a komponálás befejezése után adta darabjának. Nem kétséges, hogy kezdettől fogva tudatosan törekedett arra, hogy a kompozíciónak sajátos "amerikai" jellege legyen.
Időpont: 2014. március 8. 19:30
Helyszín: Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, Budapest
Glinka: Ruszlán és Ludmilla - nyitány
Hacsaturján: Fuvolaverseny
Dvoøák: IX. szimfónia e-moll "Az Újvilágból", op. 95
Vezényel: Kocsis Zoltán
Közreműködik: Emmanuel Pahud (fuvola)
