A női lélek az élet maga, a szeretni tudás művészete: március 9-én a Hagyományok Házában Foltin Jolán és a Magyar Állami Népi Együttes előadása erről szól majd.
A második részben válogatást láthatunk Foltin Jolán, Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas táncművész és koreográfus 70. születésnapja alkalmából létrehozott szerzői est koreográfiáiból:
Asszonyok könyve (részlet)
Zene: Kiss Ferenc
Kőműves Kelemenné
Címszerepben: Szonda Györgyi
Inferno
Zene: Lázár Zsigmond
Szólót táncol: Rémi Tünde
Egy régi kertben
Zene: Kiss Ferenc
Előadják: Béres Anikó, Juhász Zoltán, Tóth Ildikó
Szerelem, szerelem
Közreműködnek a Bihari János Táncegyüttes és a Honvéd Táncszínház egykori és mai táncosai, valamint zenész barátaik. Munkatársak: Hortobágyi Gyöngyvér, Neuwirth Annamária, Rémi Tünde, Boross Sándor.
A szerzői est 2013. decemberi bemutatójáról Novák Ferenc, Kossuth-díjas koreográfus, rendező, a Honvéd Együttes egykori művészeti vezetője írt a Tekintet folyóirat hasábjain, az írást az ő engedélyével közöljük.
NOVÁK FERENC: FOLTIN JOLÁN SZERZŐI ESTJE
70. születésnapjához közeli időpontban 2013. december 21-én Foltin Jolán megajándékozott minket egy csodálatos, gazdag és sokoldalú életműből egybeszerkesztett táncvarázzsal. A 20.-i főpróbának számító sikeres előadás után 21-én este részben a szakmai közönség az előadás végén perceken keresztül felállva ünnepelte a szerzőt. A Nemzeti Táncszínház talán soha nem élt meg ilyen tüntetésszerű sikert. Nem véletlenül mondom, hogy tüntetésszerű, mert ebben a kirobbanó sikerben benne volt egy szakmai keserűség, hogy ilyen gazdag, a néptáncaink anyanyelveiből táplálkozó, európai szintű életmű folytatás nélkül évek óta eltűnt a magyar néptáncművészet színpadairól. Köszönet a Nemzeti Táncszínháznak, a honorárium nélkül önfeláldozóan dolgozó táncosoknak, hogy legalább két estén rácsodálkozhattunk erre a méltatlanul "archívumba" helyezett alkotásokra.
Ebben a műsorban Foltin beleszerkesztett néhány régebbi, a Bihari Együttesnél és a Honvéd Táncszínháznál készült koreográfiát. Volt energiája arra is, hogy néhány ragyogó tehetségű honvédos táncossal két különleges, az emberi lélek legmélyebb rétegeibe belelátó új művel ajándékozzon meg minket.
A művekről (nem az előadás sorrendjében)
HARANGOK
Az előadás a 90-es évek legvégén Garcia Lorca:Bernarda Alba háza című drámája alapján készült. Foltin mesterien tömöríti és változtat az eredeti dramaturgián. Ezt a táncszínházi érthetőség kívánja. Aki ennek nem tesz eleget, annak sokszor nehezen érthető a táncban való átültetés. A darab ugyanakkor nem csorbul, sőt néhány szívszorító pillanata talán még jobban kirajzolódik. Foltin alkotói nagysága minden darabjában abban is megmutatkozik, hogy a legmélyebb, sokszor rejtőző érzelmeket ki tudja emelni a történet szövevényéből. Példa a bolond öregasszony szerepeltetésének módja. Ahogyan a férfi ottfelejtett kabátját babusgatja, ahogy egy otthagyott szalaggal játszik, szívszorító. Valamikori régi érzelmei, régi történések emlékei bukkannak elő, kissé elborult tudatában. Egy jelenetben az anya hosszú kendőkkel mozgatja a lányokat (napi kötelező munka?) Igen, de ebben a "kényszerű" játékba beleszorulnak a lányok vágyai is. Például egy homlokra húzott kendő a vágyott menyasszonyi lét? A Harangok 1990-ben meghívást kapott egy bukaresti színházi fesztiválra. Az értékelő a világhírű román színésznő Maia Morgenstern volt. Csodaként mesélt a darabról, a szereplőkről, és egyes részletek kitűnő megoldásairól. Ha a bukaresti kiváló színházi életet figyelembe vesszük, egy magyar táncszínház ilyen sikere nagyon nagy dolog.
ASSZONYOK KÖNYVE
Egy táncköltemény az örök asszonyi sorsról. Ez az a mű, amit tanítani kéne, ha lenne szándék arra, hogy a legtehetségesebb fiatal koreográfusokkal bizonyos megkérdőjelezhetetlen értékeket meg kéne ismertetni. Nem azért, hogy utánozzák, hanem hogy az alkotói lehetőségek tárházát megismerjék. Az Asszonyok Könyvének nincs irodalmi alapja. Foltin ebben a művében mint táncíró, táncköltő, beleálmodta sok ezer népdal, sok ballada és mese minden olyan mozzanatát, szituációját, mely örökérvényűen mesél az asszonyok mindenkori sorsáról, öröméről, bánatáról, keserűségéről és az élet vidám ünnepeiről. A koreográfiai megoldások mintaszerűek. Sokszor egyetlen lépéssel, egy csángó jártatóssal mindent el tud mondani. Például a már összekerült házastársak mindenféle viszonyát: a játékot, a veszekedést, az unalmat, egy másik iránti vágyakozást. Ezt is tanítani kéne. Ez valóban táncaink óriási mozgáskincsének példamutató „kortárs" felhasználási módja. Az Asszonyok Könyve külföldi megmérettetésen nagyon nagy siker volt. A lisszaboni világkiállítás táncszínházi előadásain, vagy a Mexikóvárosi nagy összművészeti fesztiválon.
KŐMŰVES KELEMENNÉ
A koreográfia kitűnő példa arra, hogy Foltin alkotói szándékában sokszor a legfontosabb a női lélek, a női sors. Talán ő az egyetlen közöttünk, aki műveiben ilyen elengedhetetlenül szükségesnek tartja, hogy saját nemének oldaláról szemlélje, feltárja női érzelmi mélységeket. Gyönyörű és csodálatos titkokat ismerhetünk meg. Az egész szerzői est minderre bizonyíték. A huszadik században, de napjainkban is nagyon sokan -magam is –megidéztük a balladát, de mindig a férfi a férfiak oldaláról szemléltük az idők mélységében keletkezett tragikus történetet. Ebben a koreográfiában az alkotó megrázó erővel láttatta velünk, hogy a női áldozat összetört testében és lelkében hogyan éli meg a vadállattá változott férfiak szörnyű ítéletét.
EGY RÉGI KERTBEN
A táncköltemény Szakonyi Károly azonos című novellája alapján készült. Foltin itt az írás néhány részletét (a szerző engedélyével) Tóth Ildikóval mondatja el, aki tőle megszokottan, hitelesen és a novella hangulatát kitűnően érzékelteti. A történés szerint egy asszony egy réges-régi fotográfiát nézeget. A képen egy elfeledett kertet, egy padot látunk. A pad látványa felszínre hozza régi emlékeit. A családot, a szerelmet, az eltelt életet.
A novella meghatóan szép. Olyan, mint a legszebb pasztellszínek együttes hatása. Foltin kitalálja ezt a gyengéd és szelíden megfogalmazott történetet, táncban megalkotva ugyan ilyen féltő szeretettel, mint Szakonyi írása. Az idő múlását a mozgásokat a múló időknek megfelelő táncdivatokkal fejezi ki. A szövegbetétek jól kiválasztott pillanatokban szólalnak meg. Az egész koreográfia alatt tényleg az emlékek régi kertjében ülünk és talán mi is emlékszünk a régi történéseinkre a szerzőkkel, Szakonyival, Foltinnal és a zeneszerző Kiss Ferenccel együtt. Béres Anikó és Juhász Zoltán kiemelkedő finomsággal adták vissza a mű hangulatát.
INFERNO
A koreográfia Dobozi Eszter drámai erejű verse alapján készült. Költészetben foglalt önvallomás. Tudom, Foltin is közelmúlt életében megtapasztalta ezt a lelket, testet pusztító élményt. Erős, legyőzhetetlen akaratával képes legyőzni a támadó „gonoszt". Ez az egyik új koreográfia. A darab szólistája Rémi Tünde, a Honvéd Együttes szólistája. Le kell írnom, hogy a táncos és színészi előadóművészet legszebb értékeivel ajándékozott meg minket. Ezekben a mozgássorokban a lelki és testi gyötrődés minden elképzelhető változatát láttatta velünk. Bebizonyosodott, ha földön kell fekve táncolni, akkor nem öncélú mozdulatelemek sorozata marad meg a nézőnek emlékül, hanem egy tragikus személyes élmény megrázó hatása. A mű bármely kortársfesztiválon kiemelkedő sikert érne el. A verset, mint a műsorfüzet, én is idézném:
„... és jönnek tarajos álmok
óriási forgatós táncokkal,
azóta, hogy elfelejtettem járni,
minden éjjel az elveszésig táncolom magam,
arcom kigyöngyözve,
hátam habos, mint az agyonhajszolt lovaké..."
E sorokban megfogalmazott tragikus élményt hála Foltinnak, Rémi Tündének, Lázár Zsigmond zenéjének, tökéletesen átéreztük.
GYEREKTÁNC
Az első rész végén „Bölcsőcske" című gyerekjátékot láthattunk a szekszárdi Bartina együttestől. Tündérszép pillanatokat és még karácsonyi hangulatot és felidéztek a tehetséges, gyönyörű gyerekek. Emberek! Visszanyertük hitünket egy oldottabb jövőbe?
A műsor legvégén régi és mai Biharis lányok- legalább harmincan- civilben eltáncolták Foltin alkotó életének első koreográfiáját. Szolnokon már díjat is nyert vele.(Jó kezdet.)
A karikázó első dalsora „Szerelem,szerelem, átkozott gyötrelem...".Foltin a tánc szerelmese, mintha alkotói jövőjében vizionálva megérezte, hogy ez a pálya nem csak öröm, játék, felszabadultság, hanem gyötrelem is. Ebben a szerzői estben mutatott nagy alkotói erővel példát.
Ebben a műsorban Foltin egy felejthetetlen, ma is friss, kortárs és európai rangú életművet mutatott be nekünk.
NŐI ARCKÉPEK
Hagyományok Háza - 2014. március 9., 19 óra
I. rész - LEVELEK RÉGIEKRŐL
Magyar Állami Népi Együttes
II. rész - EGY RÉGI KERTBEN
Foltin Jolán szerzői estje
Az előadással kapcsolatos további részletekért KATT IDE.
