1940. március 10-én, Moszkvában hunyt el az orosz irodalom egyik legnagyobb szatirikus alkotója, akinek A Mester és Margarita című regényét a világ legnagyobb alkotásai között tartják számon.

Az orosz polgárháború idején, 1919 februárjában Bulgakovot mint orvost behívták az Ukrán Népköztársaság hadseregébe. Rövid idő múlva dezertált, de sikerült ugyanezen a poszton bejutnia a Vörös Hadseregbe, legvégül pedig a dél-orosz Fehér Gárdához ment. Egy ideig Csecsenföldön volt a kozákoknál, majd Vlagyikavkazba került. 1921 októberének végén Bulgakov Moszkvába költözött és több újságnak (Gudok, Rabocsij) és folyóiratnak (Rosszija, Vozrozsgyenyije) is dolgozott. Ekkoriban kezdett el egy-egy prózadarabot publikálni egy Berlinben megjelenő emigráns lap hasábjain. 1922 és 1926 között a Gudok több mint 120 tudósítását és esszéjét közölte le. 1923-ban Bulgakov belépett az orosz írószövetségbe.

1930 után az író művei nem kaptak nyilvánosságot, darabjai, többek között a Menekülés, Bíbor sziget, és A Turbin család napjai eltűntek a színházak programjáról. Párizsban élő bátyjának címzett leveleiben csalódottan panaszkodott a hálátlan és nehéz anyagi helyzetéről. Ugyanekkor nyílt kéréssel fordult a Szovjetunió vezetéséhez, hogy vagy tegyék lehetővé emigrációját, vagy adjanak neki munkát a Csehov nevét viselő Moszkvai Művészszínházban. Sztálin segítséget ígért neki, így az író előbb a munkásifjúság központi színházában, majd 1936-ig a Művészszínházban dolgozott. 1932-ben közreműködött Gogol Holt lelkek című darabjának színpadra vitelében. 1936 után a Moszkvai Nagyszínházban mint szövegkönyvíró és fordító dolgozott.

Bulgakov keserűen rosszalló és groteszk leírása az akkor születésben lévő Szovjetunió hétköznapjairól gyakran fantasztikus és abszurd vonásokat tartalmazott – ez az orosz nyelvű irodalomban Gogol óta a társadalmi kritika tipikus módszere. Sok műve a szigorú sztálinista cenzúra áldozata lett, ezeket csak sok évvel a halála után ismerhette meg az olvasóközönség. A Kutyaszív már 1925-ben kész volt, a Szovjetunióban 1987-ben nyomtatták ki először. Legismertebb művét, A Mester és Margaritát haláláig írta, de csak 1966-67-ben jelenhetett meg. Bulgakov néhány munkáját meg is filmesítették, úgy, mint a Fehér gárdát, az Iván Vasziljevicset vagy a Kutyaszívet.
Forrás: Wikipedia