Megszületett az első roma sorsjáték, a Somnakaj. Az elválás és az egymásra találás konfliktusára épülő ballada ősbemutatója a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében április 4-én lesz a Művészetek Palotájában.
A különböző kulturális közegekből, színterekről érkező alkotók és előadók jól tükrözik a roma kultúra sokszínűségét. A szereplők ismert és népszerű énekesek, zenészek, a darabban egy roma lány, Somnakaj meséli el saját történetét, amelynek állomásai a darabban megelevenednek. A humorban, misztikumban bővelkedő előadás reális képet fest a hazai cigányságról - szerepel a szervezők ajánlójában.
Mészöly Gábor Somnakaj című drámáját Müller Péter Sziámi dolgozta át színpadra, a darab rendezője Szabó Máté. A díszlet és a jelmez Kentaur munkája, a fényt Madár készítette az előadáshoz. A zenében autentikus roma népdalok mellett Kovács Antal (Romano Drom), Marko Markovic (Boban Markovic Orkestar) és Szakcsi Lakatos Béla szerzeményei hangzanak el, a zenei rendező Szirtes Edina Mókus.
A szereplők között van Szakács Hajnalka, ifj. Kovács Antal, Rácz Kati, Kathy Horváth Lajos, Balogh Lajos, Szakcsi Lakatos Béla, Falusi Mariann, Mező Misi, Horváth Kristóf, Szilvási István és Marko Markovic, az előadás zenéjét Balogh Kálmán (cimbalom), Cserta Balázs (fúvós hangszerek), Kovács Antal (gitár), Kovács Ferenc (trombita, hegedű), Kovács Máté (kanna), Mogyoró Kornél (ütőhangszerek), Novák Csaba (bőgő), Szirtes Edina Mókus (hegedű), Vidák Róbert (gitár) és Makula Zsolt (tambura) adja elő.
A kórus tagja Balogh József (Romano Drom), Dobi Matild és Tintér Gabriella (Olah Gipsy Beat), Farkas István és Lakatos Béla (Ternipe), Szilvási István (Szilvasi Gipsy Band), vendégzenészként közreműködik Szakcsi Lakatos Béla (zongora), Kathy Horváth Lajos (hegedű) és Marko Markovic (trombita). A táncosok a Duna Művészegyüttes tagjai, a koreográfiát Mihályi Gábor, Juhász Zsolt és Farkas Zsolt készítette.
A zenés roma sorsjátékban Somnakaj, a szabadszellemű, tehetséges lány alakja szimbolizálja a roma kultúrában és történelemben fontos szerepet betöltő szabadság iránti vágyat, a korlátok közé nem szorítható tehetséget és egyéniséget. Az előadás koncert és színház, tánc és irodalom, tradicionális képzőművészet, hagyományőrzés és modern formák találkozása. A legfőbb törekvés a roma kultúra bemutatása volt, mint a nemzeti és az európai kultúra része, valamint a kedvező szemléletváltás beindítása a társadalomban.
A darabban az ősi tradíciókat tükröző dalok mellett megjelennek a 21. század hatásait is magukban foglaló új alkotó formációk, stílusbeli újítások, átdolgozások. Az autentikus roma népdalok tradicionális formában és modern átiratban egyaránt elhangzanak, Marko Markovic szerzeménye balkáni behatásokat tükröz, Szakcsi Lakatos Béla roma dzsessz dalt írt, lesznek Romano Drom-dalok, rap- és slam betétek.
Forrás: Hirado.hu
