Ez lehetne a szlogenje annak a művészeti kezdeményezésnek, amelyben egy lengyel művész arra ösztönzi a New York-i New Museum látogatóit, hogy ragadjanak ecsetet és alkossanak ők is a fehér falakra.
A legtöbb ember számára a múzeumba járás egyet jelent azzal, hogy ráérősen sétálgatunk a fehér falak között, csendben szemléljük a műalkotásokat, elmélyülünk bennük és semmiképp nem zavarjuk meg látogatótársaink nyugalmát.
Ezzel szemben a New York-i New Museum a hagyományos múzeumlátogatás forgatókönyvét felbolygatva arra ösztönzi a közönségét, hogy a fehér szobába belépve ragadjon ecsetet, mártsa bele a festékbe és az önmagából áradó kreativitást felhasználva tegyen hozzá ő is valamit (önmagát?) az épület negyedik emeletén található kiállítóterem arculatához.
A lényeg, hogy a néző ne csak passzív befogadóként bámulja a művészetet, hanem alkotóként ő maga is hozzájárulhasson a művészet létrehozásában.
A kezdeményezés Pawel Althamer lengyel művész ösztönzésére jött létre, aki saját kiállítása keretében – figuratív szobrok és videóinstallációk mellett – hozott magával egy fehér vásznat is, melynek üres felülete ordít azért, hogy valaki fessen rá.
Althamer arra invitálja a látogatókat, hogy fessenek, rajzoljanak és fröcsköljenek színeket bárhová a felületen, így a kiállítás végére az egész emeletből egyetlen közösségi mestermű alakulhat ki.
A teremben minden adott, ami szükséges az alkotáshoz, tehát a kíváncsi látogatónak semmit sem kell magával hoznia. Elég felkapnia egy ecsetet, és már kezdhet is festeni. Most ilyen egyszerű egy neves kortárs művész alkotótársává válni.
A kiállítás a The Neighbors (Szomszédok) címet viseli. A gyerekektől a felnőttekig, a turistáktól a szervezőkig bárki művésszé válhat. Az alkotás célja, hogy mindenki együtt dolgozhasson a kreatív együttműködés szellemében, és megmutathassa, a művészet nem egy zárt, merev és kirekesztő közeg, hanem egy mindenki felé szóló és befogadható produktum.
Forrás: Huffington Post
