A Szimpla Társulat a felolvasószínházi hagyományt felújítva április és május folyamán három helyszínen hat előadással készül. A tavaszi tervekről a szervezőket kérdeztük.
Hogyan indult a Szimpla Színház?
Mesterházy Fruzsina: Lévén, hogy mind a négyen a színházi és az irodalmi életben egyaránt mozgunk, évente egy irodalmi estet is szervezünk. Legutóbbi ilyen rendezvényük a karácsonyi időszakra esett. Érezni lehetett a levegőben a karácsonyi áldást, mindenkit megszállt egyfajta melegség, jó érzés, nagyon élveztük. Jegybevételünket egy rászoruló családnak ajánlottuk fel, de rengeteg játékot is gyűjtöttünk a gyerekeknek. Irodalmi estjeiken Tallér Edina, Haraszti Ágnes, Zalán Tibor, Térey János, Korányi Mátyás versei, novellái és a saját írásaink hangzottak eddig el.
Miért éppen a Szimpla?
Szöllősi Mátyás: Nóráék kezdetben az azóta megszűnt Sufni nevű helyen szervezték a kulturális életet, amikor megkérdeztek, hogy egyik darabomat bemutathatnák-e. Itt kezdődött a közös munka. Jó ideje én írom a Szimpla Kert és Kávézó blogját, így a Sufni bezárásakor kézenfekvő volt, hogy hova költözzön a produkció. A Szimpla Kert kocsmaszínházi koncertterét és a Szimpla Kávézó intimebb hangulatú pince helyiségét is használtuk már, de a tavaszi évadban külső helyszínekre is kirajzottunk. A Szimpla Kávézó mellett néhány estére beköltözünk a Trafó ház Kontra Klubjába és a Púder Bárszínházba, ahol Csikós Attila szervezésében három részes kortárs magyar drámasorozatunk indul Nagyítás munkacímmel.
Milyen forrásokból finanszírozzátok az előadásokat?
Mesterházy Fruzsina: A Sufnis korszakban minimális magántőkéből finanszíroztuk az egészet, most jegybevételért játszunk. A színészeink tudják, hogy ez nagy lutri, kis gázsi, ennek ellenére elvállalják az esteket. Azt hiszem, mindannyiunk vágya, hogy színvonalas, elgondolkodtató, szókimondó kortárs darabokon dolgozzunk. Esetünkben tehát a hajtóerő nem anyagi, hanem szellemi természetű. Manapság már az is nagy szó, hogy az egyes befogadóhelyek ingyen színpadot és próbahelyet biztosítanak, illetve segítségünkre kihasználják sajtókapcsolataikat, saját mozgósító erejüket. Állami támogatásban nem részesülünk tehát, pályázati pénzekre sem igen számítunk – köztudott, hogy évről évre egyre kevesebb anyagi támogatással működnek a kis társulatok és ez sajnos nem alaptalan panasz, hanem a kőkemény valóság.
Miért fontos ez a típusú színjátszás?
Sediánszky Nóra: A felolvasószínházi forma tulajdonképpen a rendszerváltás óta kezdett nagyobb mértékben lábra kapni, mert e tájt kezdtek megváltozni az olvasási szokások. Azért fontos ez a fajta színház, ez a misszió, mert új utakat, újfajta csatornákat kell kialakítani, hogy a kortárs darabokat, irodalmi alkotásokat szélesebb körben tudjuk eljuttatni és megszerettetni a fiatalokkal is. Ez a fajta felolvasószínházi forma, ami akár kávéházakban és romkocsmákban is helyet kaphat, alkalmas lehet arra, hogy olyan irodalmat juttasson el a közönséghez, amit egyébként nem vennének le a polcról.
Szerintetek mégis, mitől érdekes egy olyan előadás, ahol a szereplők ülnek és olvasnak?
Mesterházy Fruzsina: Azért jó ez a kérdés, mert ez bennem is felmerült nemegyszer. Egyrészt a felolvasószínház a nem rutinos színházba járók számára lehet monoton, unalmas, de ritkasága és ad hoc jellege miatt - hiszen egy ilyen előadás nincs agyonpróbálva - lehet éppen nagyon is érdekes. Spontánabb, élőbb, mint egy hónapokig próbált hagyományos színházi produkció, ahol minden lépés ki van számítva. Másrészt az, hogy a színpadkép statikus - ülünk, nem hadonászunk, rohangálunk, stb. - elősegíti a szövegértést. Könnyebb egy irodalmi szövegre úgy koncentrálni, hogy a textus a kifejezés egyetlen eszközeként ott nyílik ki a néző előtt, mint egy rózsa. Nóra előadásai, például szépen vezetettek, élvezet követni történeteiket. Attila és Mátyás saját drámái nagyon realisztikusak, frissek, aktuálisak. Én elborult dolgokat választok, mint például Dino Buzzati Hét emelet című novellájának dráma adaptációja, amelyben egyre kétségbeesettebb főhősünket emeletről emeletre költöztetik lefelé egy kórházban a biztos vég felé haladva, vagy Ljudmila Petrusevszkaja egyfelvonásosa, az Antantye, amelynek házasságtörő főszereplői drogokhoz nyúlnak. Azt szeretem a Szimpla Társulat előadásaiban, hogy négyünk eltérő, mégis sok tekintetben hasonló világát tükrözik az által, hogy felváltva válogatunk, de részt veszünk egymás estjeiben.
Milyen lesz a tavaszi program?
Csikós Attila: Sűrű és változatos. Április 16-án Jean Genet Cselédek című drámája lesz a soros, Mesterházy Fruzsi 3X3 NŐ előadássorozatának második állomása ez. Április 28-án a Púderben Zalán Tibor Azután megdöglünk című színműve következik. Április 30-án a Trafóban a Gyere velünk, négy szólamban fogunk énekelni névre hallgató abszurd estünket ismételjük. Fruzsi erre az estére két egyfelvonásost hoz, egy Petrusevszkaja darabot és egy 1930-ban írt magyar bohózatot. Május 11-én a Trafóban a Sediánszky Nóri által szerkesztett Őrizetbevétel című pszichothriller következik. Ez egy háromszereplős kamaradarab, amelynek keretében egy rendőrségi kihallgatás tárul a nézők szeme elé. Május 12-én saját darabomat, a Díszítőket mutatjuk be, végezetül május 26-án Szöllősi Mátyás Irány észak című novellájának drámaadaptációjával zárjuk az idei évadot.
Miért épp egy adaptációval zártok?
Szöllősi Mátyás: Az Irány Észak azoknak a műveknek a sorába illeszkedik bele, melyek az elvágyódás (elvándorlás) témakörével/problematikájával foglalkoznak. Sediánszky Nóra vetette fel az ötletet, hogy mi lenne, ha olyan szövegek is a felolvasásra kerülnének, melyeknek a dramaturgiáját teljes mértékben mi gondoljuk ki, és ugyanakkor szabadabb teret engednek a felolvasó színházi előadáson belül, nagyobb játékteret biztosítanak. Egyébként is kihívás, hogy egy novellát alakítsunk át, és megnézzük; hogyan is működik ez ilyen formában.A szöveg egy nap történéseit sűríti össze, és kellően sok minden történik ez alatt, hogy egy izgalmas előadás kerekedjen belőle.
Kikből áll a társulat?
Sediánszky Nóra: A társulat szabadon szerveződik, állandó jelleggel Záhonyi Enikő, Fazakas Júlia, Halmos Fatime, Szabó Márta, Mesterházy Fruzsina, Mics Ildikó, Bognár Móni, Menszátor Héresz Attila, Végh Péter, Gerner Csaba, Dióssi Gábor, Dolmány Attila tűnik fel estjeinken. Vendégszereplőik sora is impozáns: Hámori Gabi, Gubik Ági, Andai Györgyi, Tóth Ildikó, Szládek Kata, Kókai János, Molnár Csaba, Harcsik Róbert, Schramek Géza, Tucker András, Molnár György, Köleséri Sándor, Csizmadia Gergely, László Zsolt, Nagy Ervin – sorolom a teljesség igénye nélkül. Zenés előadásaikon Darvas Kristóf (zongora) és Ujj Zsombor (hegedű) működik közre.
04.16. 19:00, Szimpla Kávézó - Jean Genet: Cselédek
04.28. 20:00, Púder Bárszínház - Zalán Tibor: Azután megdöglünk
04.30. 20:00, Trafó Kontra Klub - Gyere velünk, négy szólamban fogunk énekelni! – Mesterházy Fruzsina szerkesztésében
05.11. 20:00, Trafó Kontra Klub - Őrizetbevétel - Sediánszky Nóra szerkesztésében
05.12. 20:00, Púder Bárszínház - Csikós Attila: Díszítők
05.26. 20:00, Púder Bárszínház - Szöllősi Mátyás: Irány észak
