Egy tudóscsoport talajradarral kezdett kutatást Miguel de Cervantes Saavedra maradványai után a madridi templomban, ahol a Don Quijote íróját eltemették.
A radarral nem tudjuk azonosítani az író holttestét, a berendezés csak azt mutatja meg, hol található a sírja - magyarázta a kutatás első szakaszával megbízott Luis Avial talajradar-szakértő.Miguel de Cervantes 1547-ben született a Madridhoz közel fekvő ősi egyetemi városban, Alcalá de Henaresben, élete utolsó éveit pedig a spanyol főváros egyik központi negyedében töltötte, amely ma egykori híres lakói nyomán a Barrio de las Lettras (Irodalmi negyed) nevet viseli.
Az írót 1616. április 22-én Madridban bekövetkezett halála után a trinitáriusok közeli kolostorának templomában temették el április 23-án, amelyet halála hivatalos napjának választottak. A kutatást nehezíti, hogy Cervantes mellett Fernando de Pardo történész szerint legalább tizenöt ember végső nyughelye a templom. Mivel a világhírű író halálakor a történész szerint "senki sem volt", valamint a kolostor későbbi átépítései miatt nem tudni pontosan, hol nyugszik.
Ha a csontokat megtalálják, DNS-vizsgálattal akkor sem lehet azonosítani, mert a Cervantes-családból csak az író fivérének, Rodrigónak él egy leszármazottja, és tizenkét nemzedék után csak minimális lehet a Cervantessel közös DNS-e. A tudósok így külseje alapján próbálják meg a maradványokat azonosítani. Cervantes maga is görbe hátúnak nevezte magát, feltehetően ízületi gyulladásban szenvedett, sasorra volt, és egy halála előtti feljegyzése szerint csak hat foga maradt.
Leghíresebb ismertetőjegye a lepantói csatában (1571) kapott sebe. A Szent Szövetség győzelmével végződő, az Oszmán Birodalom elleni tengeri csatában az író mellkasán és a bal kezén sebesült meg, amelyet később nem is tudott használni. Innen kapta a lepantói félkarú gúnynevet.
Forrás: Hír 24