Kettős jubileumot ünnepel Krulik Zoltán, a hazai világzenei színtér egyik legsokoldalúbb szereplője. A 30 éve működő Makám zenekar, a muzsikusi pályára 40 éve lépett vezetőjével pénteken a Müpában adott koncertet.
A hagyomány és a modernség, a kelet-európai, balkáni, ázsiai, közel-keleti és afrikai gyökerek összefonódása, az etnodzsessz és a kortárs repetitív zene, valamint az akusztikus és elektronikus hangzás fúziója a Makám történetében olyan megkerülhetetlen albumokat eredményezett, mint a Közelítések, a DiverTimento vagy a Café Babel, hogy aztán a csapat később a vokális népzene felé forduljon - szerepel a Müpa ajánlójában.A dupla jubileum kapcsán a Makám koncertsorozatot tart, amelynek első állomása pénteken a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterme volt. Az est az utóbbi tizenöt év vokális slágereire fókuszált, felsorakoztatva azokat az énekeseket, akik a zenekarral dolgoztak: Bognár Szilviát, Szalóki Ágit, Lovász Irént, Szirtes Edina Mókust és Hornai Zórát. A Makám legközelebb május 5-én a Budafoki Tétényi Művelődési Központban lép fel, majd 10-én hallhatjuk őket a Kaposvári Biennálén, 25-én pedig a budapesti Bakáts téren, a Református Fesztiválon koncerteznek.
Krulik Zoltán dalszerző-gitáros már a Makám előtt meghatározó alakja volt az akkor még progresszív folknak nevezett irányzatnak. 1975 és 1980 között játszott a C.S.Ö-ben (Creativ Studio Öt), majd 1980-tól 1984-ig létezett a Dabasi Péterrel létrehozott Makám és Kolinda elnevezésű formáció, amely - ahogy korábban Krulik az MTI-nek fogalmazott - a Kolinda népdalfeldolgozásos hagyományait ötvözte az ő szabadabb, dzsesszesebb megközelítésével, de a folklór hatása jóval erősebb volt.
"Az 1984-től létező Makám első nyolc-tíz évére alapvetően az improvizatív kamarazene és a strukturalista minimál zene volt jellemző. Első lemezünk, az 1988-ban megjelent Közelítések ezt az időszakot idézi. A zenekar a kilencvenes évek közepén Grencsó István szaxofonos beszállásával elmozdult a szabad zene felé, ennek az időszaknak a Café Babel című CD-nk a lenyomata" - idézte fel egy interjúban Krulik Zoltán.
A Makám az ezredfordulóra a magyar népzene archaikus dallamait ötvözte addigra már kialakult jellegzetes formáival.
"A magyar népzenén nevelkedtünk, ez a legmélyebb hatás, aztán gimnáziumi éveimben a gregorián mellett a rockzene, elsősorban Jimi Hendrix hatott rám. Főiskolai éveimben az indiai klasszikus zenét, a páratlan ritmikájú balkáni muzsikát tanulmányoztam. Később Kurtág Györgytől is kaptam irányokat, ő hívta fel a figyelmemet az afrikai, Szaharán-túli zenékre. Ki ne felejtsem a repetitív korszakot, Steve Reich, Rzewski élményét. Ezekből a hatásokból született meg az a muzsika, amelyet a Makám már a kezdetektől játszott. Népdalfeldolgozásaimmal kezdtem a dalformával való ismerkedést, és annyira beleszerettem, hogy azóta is ezt művelem, s a dalok szövege is tőlem származik. A sor a 2001-ben megjelent 9 Colinda című lemezzel indult, és azóta mintegy tíz CD született" - sorolta korábban Krulik Zoltán.
Az elmúlt öt évben újjászerveződött és megfiatalodott Makám legutóbbi, 2012 végén megjelent lemezével, a Robinzon Kruzóval a városi blues és a rock világába tett kirándulást, mellesleg - erre eddig nem volt példa - valamennyi dalt Krulik énekelte fel.
Forrás: MTI