Sose dolgozott még ennyit sorlemezen a Horrors, a Luminous alapján azonban elmondható, hogy a hosszabb távú befektetés mindenki számára megérte.


Aki összeszorította az ujjait azért, hogy a Horrors-nak sikerüljön a mesterhármas, most végre pumpálhat némi vért a hajszálerekbe: a 2014-es Luminous ugyanis maradéktalanul hozza az eddigi életmű alapján elvárt színvonalat, egyfajta dicső koronaként kerülve a banda elmúlt fél évtizedére. És noha talán nem mozdul el annyira jelentősen a Skying világától, a munka mégis illő módon folytatja az ötös fokozatosan fejlődő arculatát: az itt-ott táncolhatóbb, (ha nagyon specifikusak akarunk lenni) baggy-sebb ütemek, valamint a feltűnően poposra komponált szerkezetek logikus továbblépést jelentenek a korábban már elővezetett, éteri és illékony, jószerével a psych- előtaggal illetett hangzásvilághoz képest, ami elődje kásás mivoltával szemben itt kristályosabb formában kerül terítékre. Érdemes figyelni Faris Badwan emelkedettebb énekstílusát, valamint a csillogóra pucolt, üvegesen tükröződő megszólalást, ami még annak ellenére is szokatlan mennyiségű fénnyel telíti a szerzeményeket, hogy megőrzi azok természetes, génjükbe kódolt sötétségét. A zaj ugyanis úgy látszik, egyre kevesebb szerepet kap a képletben, helyét pedig erőteljesen követeli a légies, mégis vastagon érezhető szinti/gitártextúra - ami, igaz, még mindig nem vette át az irányítást teljesen. A produkció karriere szempontjából pedig minden bizonnyal ez lehet az, amiben a munka jelentősége rejlik, mivel talán ez az eddigi leghatározottabb lépés a csapat részéről a (persze még mindig csak relatív) makulátlanság felé. A Horrors friss lemeze így az életművet az eddigiekben is figyelemmel kísérők számára valószínűleg kellemes felfedezést fog biztosítani, egy kicsivel hangsúlyosabb publicitással pedig még esetleg új hívőket is a gyülekezetbe csábíthat. Mert bár az alapszín még mindig a fekete, a fő hangulat pedig változatlanul a melankólia, a Luminous mégis egy kellően új perspektívából világítja meg a formációt ahhoz, hogy ne süllyedjen unalomba a történet, és hogy bárki tárt karokkal üdvözölhesse az zenekar jelenlegi látásmódját is.
85%