Milos Forman filmjét talán mindenki látta, de most lehetőségünk lesz rá, hogy eredeti formájában, a színpadon is újra élvezhessük a világhírű darabot.
Az Orlai Produkciós iroda Kulka János és Keresztes Tamás főszereplésével mutatja be Peter Shaffer világsikerű darabját, az Amadeust. Az olvasópróba után Szikszai Rémusz rendezővel, a Vádli Alkalmi Színházi Társulás vezetőjével beszélgettünk.
Az olvasópróbán felolvastam a darabot, mondtam róla pár szót és megmutattam a díszletet. Tükörfalak vannak benne, tükörkeretek. Lipótmezőt, vagy más kastélyból lett bolondokháza érzetét keltik és a benne lévő tárgyak is erre utalnak majd, hiszen a darabnak ez az alaphelyszíne, de nem annyira konkrét, mint inkább egy elvont tér lesz. Ez pedig jól passzol az emlékezéshez, hiszen Salieri visszaemlékezései adják a történetet.
A közönségnek valószínűleg lesz előképe, amikor beül majd az előadásra.
Az Amadeusnak van egy legendája, ezzel meg kell küzdenünk. Van a klasszikussá vált Forman film, és születtek legendás színházi előadások is Magyarországon. Igyekszünk mi is olyat csinálni, ami érvényes...
Tudjuk, hogy Salieri tanítványa volt Beethoven, aki már híres zeneszerző, mikor Salieri Bécsben haldoklik. Mozart ugye ekkor már rég halott. Beethovennek voltak beszélgető füzetei, mivel nem hallott, akárki ment hozzá látogatóba, az leült és ezekbe írt, Beethoven pedig szóban válaszolt. Ezek a füzetek még mindig megvannak, egyirányú beszélgetések vannak rögzítve bennük. Egy ilyen füzetben olvasható, hogy Bécsben az a pletyka, hogy az öreg Salieri megbolondult és azt állítja, hogy ő mérgezte meg Mozartot. Ez pletyka, amit senki nem hisz el természetesen. Innen veszi a történetet Puskin is, neki jutott először eszébe, hogy a Mozart – Salieri viszonyt meg kellene írni. Természetesen nem így történt, ahogy a Shaffer megírta a darabban, de érdekes, hogy lehetett volna így is. Azt szokták mondani, hogy a színház nem feltétlenül az élet, hanem az, ami lehetne.
Hogyan jött az ötlet, hogy ezt a történet meséld el?
Orlai Tibor kért fel. Hosszan gondolkoztam rajta, nem azért, mert nem tetszett, hanem mert elolvastam a harminc évvel ezelőtti fordítást és azt nagyon „porosnak" találtam. A maga korában biztos rendben volt, de ma túlbeszéltnek, lassúnak hat. Ekkor jött az ötlet, hogy Zöldi Gergely újrafordítsa a művet. Úgy hiszem egy jól mondható, frissebb szöveg született. A felkérés úgy szólt, hogy a két főszerepet Kulka János és Keresztes Tamás játszaná, és az is nagyon inspiráló volt, hogy velük dolgozhatok.
A hatalom és a művészet viszonya az Amadeusban is ott van, ahogy azokban a Vádlis produkciókban is, amiket az utóbbi időkben rendeztél, akár a Caligula helytartójára, akár a Képmutatók cselszövésére, akár az I. Erzsébetre gondolok.
Ott van II. József figurája, aki nagyon fontos szereplője ennek a történetnek. Érdekes a művészek kiszolgáltatottsága. Ez tényleg az a kor, amikor vagy van mecénás, aki eltartja a művészt, vagy ha nincs, és akkor az éhen hal. Ekörül is zajlik a cselekmény persze, de a darabnak a fősodra mégis csak az, hogy van egy tehetséges ember, aki felméri, hogy van egy nálánál jóval tehetségesebb és ezt nem bírja elviselni. Nem a zsenit vádolja, hanem Istent. Vele fordul szembe, mert azt érzi, hogy ez méltánytalan. Az akkor nagyon híres Gluck mondta, látva egy Mozart kottát, hogy ő mindannyiunkat el fog törölni a Föld színéről. Egy zeneszerzőnek ez első pillantásra világos volt. Megdöbbentő. Sokat olvastam erről, Beethoven mondta, már érett zeneszerzőként, hogy Mozart után már nem lehetett harmóniában gondolkodni. Muszáj volt szétszedni, diszharmóniát keresni a zenében, mert az, amit Mozart megírt, azt már nincs hová fejleszteni. Beethoven is az isteni jelzőt használja rá.
Az eddig rendezéseid formakereső, alternatív, független előadások. Kíváncsi voltál, hogyan lehet a Belvárosi Színház közönségének fogalmazni?
Is. De nem tudom, hogy van-e külön közönsége a Belvárosinak. Azt tudom, hogy ebben is az érdekel, hogy mi lesz a színházi forma. Viszonylag nyitott a darab olyan szempontból, hogy szabadon bírja engedni a fantáziát. Folytatnám, amit a Vádlival elkezdtünk, ebben a produkcióban is sok olyan színésszel dolgozom együtt, akikkel a Vádliban is. Fodor Tamás, Kaszás Gergő, Tamási Zoltán. A díszletet Varga Járó Ilona, a jelmezeket Kiss Julcsi készíti. Orlai Tibor látta az összes munkámat, az I. Erzsébet után kért fel erre. Valószínűleg azt érezte, hogy ezt a sokszereplős, mozgalmas történetet el tudnám jól mesélni. Ennek a jó elmesélése a legfontosabb feladat. Ehhez kell jelentést és költőiséget találni.
Mennyi időtök lesz erre?
Nem túl sok, hat hetünk van rá összesen, hogy elkészítsük az előadást. Viszonylag nagy terjedelmű mű, tele van zenével. Keresztes Tamás fog zongorázni, Murányi Márti, a csodálatos operaénekes, szintén benne van, szóval lesz élőzene is. Van, ami felvételről fog szólni, van benne sok Mozart mű, de lesz Salieri is. Rengeteg zenét hallgattam a felkészülés közben, Mozart opera kavalkád van most a fejemben. Csodálatos.
Forrás: Orlai Produkció
