Az 1930-as évek Budapestje elevenedik meg Kinszki Imre utcaképein és zsánerein, amelyekből szerdán nyílik kiállítás Megmentett fények - Kinszki Imre (1901-1945) fotográfiai címmel a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban.

Először látható kiállításon Kinszki Imre a 2. világháborút átvészelt hagyatéka, amelyet a Magyar Holokauszt Emlékév alkalmából mutatnak be. A fotográfus utcaképein és zsánerein többek közt a főváros jellgezetes helyszínei, parkjai, munkások, triciklik és egy gázlámpa-gyújtogató is megelevenedik az 1930-as évek Budapestjéből - olvasható a könyvtár tájékoztatójában.

A két világháború között a magyarországi művészfényképezők többségét a falu és a paraszti világ felfedezése vonzotta, míg Kinszki számára a főváros jelentette a "hazai tájat".

A fotográfusnak különös érzéke volt a szokatlan látószögekhez, kísérletezett a meredek felülnézetekkel, a döntött képsíkokkal, a végtelenbe futó vonalakkal, a földbarázdák, utcakövek, rácsok textúrájával. Hazai kortársaihoz hasonlóan kitűnően kezelte a különleges fényviszonyokat. Képeinek meghatározó motívumai az éles fény-árnyék kontrasztok vagy a lágyan elnyúló árnyékok.

Kinszki Imre a két világháború közötti időszak útkereső, a fotográfia formanyelvének megújításával kísérletező alkotói közé tartozott. Munkáin érezhető Albert Renger-Patzsch, Alexander Rodcsenko vagy Moholy-Nagy László hatása.


Kezdetben orvosnak, majd biológusnak készült, de zsidó származása miatt 1921-től nem folytathatta egyetemi tanulmányait. 1938 után az újabb faji törvények derékba törték a tisztviselői munka mellett kibontakozó fotográfusi karrierjét. Németországban tűnt el egy halálmenetben 1945-ben.


A fotográfus deportálása előtt egy barna bőrtáskába rakta legfontosabb iratait, megmaradt fényképnagyításait és egy doboznyi negatívot, amelynek jelentős részét 1985 óta a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye őrzi.

A kiállítás június 28-ig tart nyitva.

Forrás: MTI