„Kegyetlen és gyönyörű" parabolaként írta le a The New York Times művészeti blogja Mundruczó Kornél Fehér Isten című, a cannes-i filmfesztiválon a kritikusok körében nagy sikert aratott alkotását.
A filmet az Un Certain Regard szekcióban vetítették, amelybe olyan munkákat hívnak meg, amelyek a fesztivál versenyprogramjánál "kalandosabbak". A melodrámából hallucinációba váltó Fehér Isten ilyen film - írta az amerikai napilap újságírója, aki Cannes-ban a film megtekintését követő napon interjút készített a 39 esztendős rendezővel.
"A címre nem hangzik el magyarázat, de egyszerre utal arra, ahogy a kutyák az emberekre tekintenek, valamint a fehér faj önteltségére. Amikor a Fehér Istenben kitör a kutyák felkelése, és végigrohannak a város utcáin ledöntve a korlátokat és beleharapva az őket megütő emberi kezekbe, a film világos politikai metaforába csap át" - fogalmazott a szerző, aki megjegyezte, hogy a különlegesen megkoreografált jelenetek, a kiürült utcákra kirajzó kutyák, egy másik, nem emberi áradat képét is előhívják, a Z világháborúban vagy a The Walking Dead tévésorozatban megjelenő zombi apokalipszisét. "Attól eltekintve, hogy a kutyák nem halottak és kiéhezettek: őket a bosszú hajtja" - fűzte hozzá.
Az újságíró kitért arra is, hogy Mundruczó nagy hangsúlyt fektetett a filmben szereplő több száz kutya kiválasztására. A tapasztalt trénerek tanácsa ellenére nem fajtiszta kutyákkal dolgozott, és a produkció befejezése után stábjával együtt örökbefogadási programot indított, amelynek köszönhetően minden ebnek otthont találtak.
A Reuters hírügynökség szerdai cikkében a film cannes-i sikeréről tudósítva azt emelte ki, hogy számítógépes animáció helyett a magyar rendező élő állatokkal forgatott, ami még rendkívülibbé teszi az alkotást. Will Russell a film sokkoló nyitó jelenetét leírva idézte fel a Budapest elnéptelenedett utcáin őrjöngő több mint kétszáz kutya képét.
A produkció hollywoodi kutyatrénere, Teresa Ann Williams - aki Halász Árpád magyar trénerrel együtt készítette fel az állatszereplőket a forgatásra - a hírügynökségnek elárulta, hogy számára is "hallatlan dolognak tűnt rávenni 200-250 kutyát, hogy együtt rohanjanak át Budapesten".
Mundruczó Kornél azonban arról beszélt Russellnek: a számítógépes képek azt illusztrálták volna, hogy az emberek mit gondolnak az állatok érzelmeiről, és emiatt az már sokkal inkább az emberekről szólt volna. Úgy érezte, az olyan típusú számítógépes animáció, amellyel a Pi életében keltették életre a tigrist, egyszerűen nem működött volna a kutyáját, Hagent kereső kislány történetében.
A rendező azt is elmondta: a film a szemében Európa kemény kritikája, "mert ezen a melodrámán keresztül, illetve ennek a kutyáját kereső kislánynak a történetén keresztül az ember megérti a minden kisebbséget, minden szegény embert ábrázoló metaforát".
Forrás: MTI
