Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Jurakori tengeri ragadozó nyomaira bukkantak

Jurakori tengeri ragadozó nyomaira bukkantak

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2014. 05. 28.
Zene, ami összeköt - országjárásra indul a Concerto Budapest
2025-07-11 18:00:00

A klasszikus zene erejével szeretné közelebb hozni az embereket egymáshoz és a kultúrához a Concerto Budapest

Tánc, zene, mesterségek: a Hagyományok Háza beköltözik a nyári fesztiválokra
2025-07-11 11:07:40

Legyen szó kézműves foglalkozásról, táncházról, népzenei koncertről vagy mesemondásról, a Hagyományok

Teljes a B My Lake 2025 programja: 70+ DJ, divatshow és díjnyertes filmek a Velencei-tónál
2025-07-10 10:23:28

A 2025-ös B My Lake fesztivál minden eddiginél színesebb programkínálattal tér vissza július 24. és 26.

„A zene mindenkié” – Rost Andrea zenei zarándoklata
2025-07-08 12:02:05

Mi történik, amikor egy világhírű operaénekesnő a koncerttermek helyett ott énekel, ahol a zene valóban

további bejegyzések a szerzőtől »

Egy a La Manche csatornából Dorset közelében kihalászott megkövesedett fog félelmetes jurakori tengeri ragadozóhoz tartozott, és a legnagyobb ilyen ismert lelet Angliában.

A hat centiméteres fog csúcsa letörött, kialakulásakor még nagyobb lehetett – sugallja a Historical Biology folyóiratban megjelent tanulmány. A kutatók megállapították, hogy a fog 152 millió éves és a modern krokodilok prehisztorikus rokonához, a Dakosaurus maximushoz tartozott.

Fotó: Wikipedia
Mark Young, a kutatás vezetője szerint figyelemre méltó, hogy a csupán 4,5 méteres állatnak 6 centiméteres vagy még hosszabb foga volt. „A fogak fűrészesek és robosztusak voltak, érintkeztek egymással, így megkönnyítették a zsákmány felhasítását" – magyarázza. Úgy véli, az őskori állatnak méretéhez képest félelmetes harapása lehetett.

A tengeri ragadozó életében a mai Európát sekély tenger fedte, ami a szárazföldet szigetvilággá alakította. A világ első madarának tekintett Archaeopteryx is megtalálható volt akkoriban Európában, ahogyan néhány törpe, nem madárszerű dinoszaurusz is, úgymint az Europasaurus. Ám az igazi ragadozók a vízben éltek.

A Dakosaurus maximus – mely a metriorhynchidae krokodilősök családjához tartozott – a gigantikus méretű Pliosaurushoz képest aprócska volt. A Pliosaurusnak csak a koponyája két méter hosszú, és egyes becslések szerint teljes testhossza elérhette a 15 métert. Eme időszak másik nagyobb tengeri ragadozója a Plesiosuchus manselii, mely nagyobbra nőtt napjaink fehér cápáinál.

A Dakosaurus maximus ugyanakkor igen nagy számban képviseltette magát, sekély vízi lagúnákban, part menti környezetekben és mélytengeri régiókban is előfordult. A lagúnákban, ahol más nagy testű állatok nem voltak jelen, úgy tűnik, a csúcsragadozó szerepét töltötte be.

152 millió évvel később a D. maximus fogát Dorsetnél, fenéktakarítás során találták meg. Ez azért is szokatlan, mert a prehisztorikus tengeri ragadozók legtöbb megkövesedett foga ásatások során kerül napvilágra, vagy pedig a partokon találják meg éles szermű szakemberek vagy szerencsés civilek. A fog egy online aukción került elő, ahol egy jól értesült fosszíliagyűjtő vette meg, majd elküldött róla egy fotót a Londoni Természettudományi Múzeumnak, ahol Dakosaurusként azonosították. A gyűjtő aztán a vételáron eladta a múzeumnak az értékes leletet.



A Dakosaurus semmilyen ma élő állatra nem hasonlított, és a mai Európa is teljesen más képet mutatott életében. „Akkoriban, amikor az Archaeopteryx repkedett Németország felett és a Diplodocus barangolt Amerika fennsíkjain, a Föld tengereiben hemzsegtek a táplálékláncok csúcsán trónoló óriási pliosaurusok. A Dakosaurus és rokonai úszókká lényegült mellső végtagjaikkal, és cápaszerű farokuszonyukkal olyannyira eltértek a mai krokodiloktól, hogy nagyon nehéz őket megfelelő módon összehasonlítani" – mondja Lorna Steel, a múzeum kurátora.

A lövedék formájú orrot mutató Dakosaurus beceneve szívószájú krokodil, mivel a nagy halakat be tudta szippantani szájába, majd egyben lenyelte őket, míg a nagyobb testű zsákmányról hatalmas fogaival tépte le a húsdarabokat.

Forrás: Hirado.hu

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Anglia Paleontológia Lavór Felfedezés

Ajánlott bejegyzések:

  • Teljes a B My Lake 2025 programja: 70+ DJ, divatshow és díjnyertes filmek a Velencei-tónál Teljes a B My Lake 2025 programja: 70+ DJ, divatshow és díjnyertes filmek a Velencei-tónál
  • A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
  • Cseh Lászlóval úszhat, aki elindul a MOL Campus Öbölúszáson Cseh Lászlóval úszhat, aki elindul a MOL Campus Öbölúszáson
  • Az első amerikai űrhajósnő élete Az első amerikai űrhajósnő élete
  • A lélek hangja Harlem szívéből – Motown klasszikusokkal tér vissza a gospelkórus A lélek hangja Harlem szívéből – Motown klasszikusokkal tér vissza a gospelkórus

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr667934284

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard