Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
Jurakori tengeri ragadozó nyomaira bukkantak

Jurakori tengeri ragadozó nyomaira bukkantak

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2014. 05. 28.
Etnofon az I. OniFeszt-en
2026-06-26 23:11:44

Az Óbudai Népzenei Iskola háromnapos zenei fesztiváljának, az I.OniFeszt-nek volt vendége június 22-én

„Nem több ezer emberre utazunk, hanem egy válogatott társaságra”
2026-06-22 13:26:04

A vajdasági Dombos Festről Horváth Lászlóval, a fesztivál alapító-művészeti vezetőjével – egyben a Fonó

Vecsei H. Miklós a Zsámbéki Nyári Színházról
2026-06-22 12:31:15

Idén is megnyitja kapuit a nagy múltú Zsámbéki Nyári Színház , amelynek előadásai a már jól ismert

26. alkalommal vár mindenkit a DOMBOS Fest
2026-06-08 15:45:04

A Dombos Fest 2026-ban a „4 nap újratervezés” mottóval várja közönségét a kishegyesi löszfal alatt – az

további bejegyzések a szerzőtől »

Egy a La Manche csatornából Dorset közelében kihalászott megkövesedett fog félelmetes jurakori tengeri ragadozóhoz tartozott, és a legnagyobb ilyen ismert lelet Angliában.

A hat centiméteres fog csúcsa letörött, kialakulásakor még nagyobb lehetett – sugallja a Historical Biology folyóiratban megjelent tanulmány. A kutatók megállapították, hogy a fog 152 millió éves és a modern krokodilok prehisztorikus rokonához, a Dakosaurus maximushoz tartozott.

Fotó: Wikipedia
Mark Young, a kutatás vezetője szerint figyelemre méltó, hogy a csupán 4,5 méteres állatnak 6 centiméteres vagy még hosszabb foga volt. „A fogak fűrészesek és robosztusak voltak, érintkeztek egymással, így megkönnyítették a zsákmány felhasítását" – magyarázza. Úgy véli, az őskori állatnak méretéhez képest félelmetes harapása lehetett.

A tengeri ragadozó életében a mai Európát sekély tenger fedte, ami a szárazföldet szigetvilággá alakította. A világ első madarának tekintett Archaeopteryx is megtalálható volt akkoriban Európában, ahogyan néhány törpe, nem madárszerű dinoszaurusz is, úgymint az Europasaurus. Ám az igazi ragadozók a vízben éltek.

A Dakosaurus maximus – mely a metriorhynchidae krokodilősök családjához tartozott – a gigantikus méretű Pliosaurushoz képest aprócska volt. A Pliosaurusnak csak a koponyája két méter hosszú, és egyes becslések szerint teljes testhossza elérhette a 15 métert. Eme időszak másik nagyobb tengeri ragadozója a Plesiosuchus manselii, mely nagyobbra nőtt napjaink fehér cápáinál.

A Dakosaurus maximus ugyanakkor igen nagy számban képviseltette magát, sekély vízi lagúnákban, part menti környezetekben és mélytengeri régiókban is előfordult. A lagúnákban, ahol más nagy testű állatok nem voltak jelen, úgy tűnik, a csúcsragadozó szerepét töltötte be.

152 millió évvel később a D. maximus fogát Dorsetnél, fenéktakarítás során találták meg. Ez azért is szokatlan, mert a prehisztorikus tengeri ragadozók legtöbb megkövesedett foga ásatások során kerül napvilágra, vagy pedig a partokon találják meg éles szermű szakemberek vagy szerencsés civilek. A fog egy online aukción került elő, ahol egy jól értesült fosszíliagyűjtő vette meg, majd elküldött róla egy fotót a Londoni Természettudományi Múzeumnak, ahol Dakosaurusként azonosították. A gyűjtő aztán a vételáron eladta a múzeumnak az értékes leletet.



A Dakosaurus semmilyen ma élő állatra nem hasonlított, és a mai Európa is teljesen más képet mutatott életében. „Akkoriban, amikor az Archaeopteryx repkedett Németország felett és a Diplodocus barangolt Amerika fennsíkjain, a Föld tengereiben hemzsegtek a táplálékláncok csúcsán trónoló óriási pliosaurusok. A Dakosaurus és rokonai úszókká lényegült mellső végtagjaikkal, és cápaszerű farokuszonyukkal olyannyira eltértek a mai krokodiloktól, hogy nagyon nehéz őket megfelelő módon összehasonlítani" – mondja Lorna Steel, a múzeum kurátora.

A lövedék formájú orrot mutató Dakosaurus beceneve szívószájú krokodil, mivel a nagy halakat be tudta szippantani szájába, majd egyben lenyelte őket, míg a nagyobb testű zsákmányról hatalmas fogaival tépte le a húsdarabokat.

Forrás: Hirado.hu

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Anglia Paleontológia Lavór Felfedezés

Ajánlott bejegyzések:

  • Etnofon az I. OniFeszt-en Etnofon az I. OniFeszt-en
  • Dupla jubileumi koncert: SoNoRo 20 & FAB 10 Dupla jubileumi koncert: SoNoRo 20 & FAB 10
  • Tradíció és elegancia találkozása – Átadták a Kis fekete pályázat díjait Tradíció és elegancia találkozása – Átadták a Kis fekete pályázat díjait
  • Szembe mersz nézni azzal, akivé válhattál volna? Szembe mersz nézni azzal, akivé válhattál volna?
  • Mucsi Zoltán visszatér – Egy életem stand up est Mucsi Zoltán visszatér – Egy életem stand up est

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr67934284

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása