Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Jurakori tengeri ragadozó nyomaira bukkantak

Jurakori tengeri ragadozó nyomaira bukkantak

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2014. 05. 28.
Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál
2025-06-27 09:00:33

Ismét lángra lobban Sukoró Szent Iván-éji tüze! A nyári napforduló alkalmából koncertek, táncház és

Magyar tehetségek is a reflektorfényben a Bartók Világversenyen
2025-06-24 12:28:09

31 fiatal zongorista, köztük hat magyar lép pódiumra idén szeptemberben a Zeneakadémián megrendezett versenyen.

további bejegyzések a szerzőtől »

Egy a La Manche csatornából Dorset közelében kihalászott megkövesedett fog félelmetes jurakori tengeri ragadozóhoz tartozott, és a legnagyobb ilyen ismert lelet Angliában.

A hat centiméteres fog csúcsa letörött, kialakulásakor még nagyobb lehetett – sugallja a Historical Biology folyóiratban megjelent tanulmány. A kutatók megállapították, hogy a fog 152 millió éves és a modern krokodilok prehisztorikus rokonához, a Dakosaurus maximushoz tartozott.

Fotó: Wikipedia
Mark Young, a kutatás vezetője szerint figyelemre méltó, hogy a csupán 4,5 méteres állatnak 6 centiméteres vagy még hosszabb foga volt. „A fogak fűrészesek és robosztusak voltak, érintkeztek egymással, így megkönnyítették a zsákmány felhasítását" – magyarázza. Úgy véli, az őskori állatnak méretéhez képest félelmetes harapása lehetett.

A tengeri ragadozó életében a mai Európát sekély tenger fedte, ami a szárazföldet szigetvilággá alakította. A világ első madarának tekintett Archaeopteryx is megtalálható volt akkoriban Európában, ahogyan néhány törpe, nem madárszerű dinoszaurusz is, úgymint az Europasaurus. Ám az igazi ragadozók a vízben éltek.

A Dakosaurus maximus – mely a metriorhynchidae krokodilősök családjához tartozott – a gigantikus méretű Pliosaurushoz képest aprócska volt. A Pliosaurusnak csak a koponyája két méter hosszú, és egyes becslések szerint teljes testhossza elérhette a 15 métert. Eme időszak másik nagyobb tengeri ragadozója a Plesiosuchus manselii, mely nagyobbra nőtt napjaink fehér cápáinál.

A Dakosaurus maximus ugyanakkor igen nagy számban képviseltette magát, sekély vízi lagúnákban, part menti környezetekben és mélytengeri régiókban is előfordult. A lagúnákban, ahol más nagy testű állatok nem voltak jelen, úgy tűnik, a csúcsragadozó szerepét töltötte be.

152 millió évvel később a D. maximus fogát Dorsetnél, fenéktakarítás során találták meg. Ez azért is szokatlan, mert a prehisztorikus tengeri ragadozók legtöbb megkövesedett foga ásatások során kerül napvilágra, vagy pedig a partokon találják meg éles szermű szakemberek vagy szerencsés civilek. A fog egy online aukción került elő, ahol egy jól értesült fosszíliagyűjtő vette meg, majd elküldött róla egy fotót a Londoni Természettudományi Múzeumnak, ahol Dakosaurusként azonosították. A gyűjtő aztán a vételáron eladta a múzeumnak az értékes leletet.



A Dakosaurus semmilyen ma élő állatra nem hasonlított, és a mai Európa is teljesen más képet mutatott életében. „Akkoriban, amikor az Archaeopteryx repkedett Németország felett és a Diplodocus barangolt Amerika fennsíkjain, a Föld tengereiben hemzsegtek a táplálékláncok csúcsán trónoló óriási pliosaurusok. A Dakosaurus és rokonai úszókká lényegült mellső végtagjaikkal, és cápaszerű farokuszonyukkal olyannyira eltértek a mai krokodiloktól, hogy nagyon nehéz őket megfelelő módon összehasonlítani" – mondja Lorna Steel, a múzeum kurátora.

A lövedék formájú orrot mutató Dakosaurus beceneve szívószájú krokodil, mivel a nagy halakat be tudta szippantani szájába, majd egyben lenyelte őket, míg a nagyobb testű zsákmányról hatalmas fogaival tépte le a húsdarabokat.

Forrás: Hirado.hu

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Anglia Paleontológia Lavór Felfedezés

Ajánlott bejegyzések:

  • Benson Boone letarolja a nyarat – itt az új album és videóklip Benson Boone letarolja a nyarat – itt az új album és videóklip
  • A lélek hangja Harlem szívéből – Motown klasszikusokkal tér vissza a gospelkórus A lélek hangja Harlem szívéből – Motown klasszikusokkal tér vissza a gospelkórus
  • Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében
  • David Attenborough új óceánfilmje júniusban debütál: lenyűgöző utazás a tengerek megmentéséért David Attenborough új óceánfilmje júniusban debütál: lenyűgöző utazás a tengerek megmentéséért
  • Világzenei Kavalkád Óbudán: Hetedszerre is Kobuci Kert Világzenei Kavalkád Óbudán: Hetedszerre is Kobuci Kert

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr637934284

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard