Gudzsarát állam India nyugati részén található. A sokszínű régiót kevés turista látogatja, holott tele van rejtett kincsekkel. A Sat Khaman-t, a Champaner városa mellett található építészeti emléket még az afgánok hozták létre.

Volt egyszer egy muzulmán király, aki a szomszéd királyság, a Rádzsputok földjére vetett szemet. Csakhogy a Rádzsputok erődítményéről mindenki tudta, hogy bevehetetlen. A király úgy döntött, hogy elfoglalja a domb alján található erősségeket, és onnan ostromolja meg a dombot.


A Sat Khamant használta a hadműveletek kiindulópontjaként Beghara mogul hadserege, amely végül meghódította ezt a környéket.

Hogy megmutassa, mennyire komolyak a szándékai, Beghara a templomai és a palotája alapjait is lerakta az erődítmények mellett. A Rádzsputok húsz hónapon keresztül dacoltak a királlyal és hadseregével. A vereség elől végül szertartásos öngyilkosságba menekültek.

Ebben az időszakban, tehát 1484-től kezdődően Champaner volt a szultán fővárosa. Csakhogy a város dicsősége nem tartott sokáig, 1535-ben Humayun, a mughalok második császára kétszer is megtámadta a várost, és teljesen elpusztította az egészet. Ezután Champaner már soha nem támadt fel igazán.

Champaner falait ellepte a növényzet, és évszázadokon keresztül rejtve maradtak. A régészek csak 1970-ben kezdték el feltárni a romokat – az ásatások számos meglepetést hoztak. Az egyik, hogy a városban a hindu, a muzulmán és a dzsainizmust követő híveknek is volt temploma, méghozzá igen közel egymáshoz.

A zarándokok soha nem felejtették el a helyet. A hinduk meglátogatják Káli templomát, ahogy a dzsainok is a saját szent helyeiket. Champaner a közelmúltban felkerült az Unesco világörökségi listájára, ezzel a turisták térképeire is – legyen szó kül- vagy belföldiekről.


„Tudtam erről a helyről gyerekkorom óta, de amióta az indiai kormány a kulturális örökség részének nyilvánította, úgy látom, egyre több látogató érkezik" – mondta el az Euronews-nak egy hindu menyasszony.

A régmúlt ostromok, hódítások emléke tovább él a kollektív emlékezetben. A szomszédos dombon található faluban a falfestmények őrzik a történelmet. A képeket közösen hozzák létre a falubeliek.

„Ez egyfajta hagyományos művészeti forma, amit csak ebben a régióban lehet látni" – mondta Deepna Rakna, a falu öregje. „Talán öt vagy hat generáció óta létezik ez a szokás, a falubeliek összegyűlnek, és egy kilencnapos szertartás során közösen festik meg a képet."

Gudzsarát még csak most kezd felkerülni a világ turisztikai térképeire – ma már India is egyre nagyobb figyelmet fordít erre a gazdag történelemmel rendelkező régióra.

Forrás: Euronews