Gerő András A Merénylettől hadüzenetig című kötete a Ferenc Ferdinánd és felesége ellen 1914. június 28-án elkövetett merénylet, majd a Monarchia 1914. július 28-i hadüzenete között eltelt 31 nap történéseit dolgozza fel.
Mint azt felidézte, munkatársaival együtt 60 korabeli magyar sajtóterméket néztek át, amelyben a bulvársajtón át az irodalmi és politikai lapig mindenféle szerepelt, így szociológiailag is rétegzett anyag birtokába jutottak. "A merítés a Friss újságtól a Nyugatig vagy az Új időkig terjed, területileg pedig lefedi a történelmi Magyarországot, hiszen van közte székelyföldi, délvidéki, felvidéki, nyugat-magyarországi és budapesti lap is" - részletezte.
A történész emlékeztetett rá, hogy miután a korszakban ekkor még sajtószabadság volt, és ezek a lapok piaci alapon működtek, valószínűsíthető, hogy olyan témákról írtak, amelyek érdekelték az olvasókat, így reális képet adnak a kor és az emberek közhangulatáról, miliőjéről, érdeklődéséről - részletezte.
A lapok írtak a merényletről, de hogy a háttérpolitikában mi zajlik, arról nem tudott a sajtó, így nem is tudósították azt. "Nem tudtak például Tisza István memorandumairól, de azt tudták, hogy van egyfajta hezitálás a háborút illetően" - idézte fel Gerő András.
"Így zömmel olyan kérdéseket tettek fel például, hogy volt-e a trónörökösnek vagy feleségének életbiztosítása, vagyis, hogy a három gyerek kap-e pénzt, vagy hogy mi lesz az ízületi bántalmakkal küszködő kis elefánttal, akit elvittek Hévízre fürdőkúrára. De téma volt az is, hogy mi van azokkal a feministákkal, akik figyelemfelhívó céllal a szegedi korzón sétapálcával sétálnak, ezzel megkérdőjelezve a férfiak jogát a sétapálca használatához, vagy, hogy valójában a villamos a legnagyobb gyilkos, mert elütötte a villamos társaság elnökét. Különben is, egyre több a villamosbaleset Budapesten" - sorolta a kötetbe került érdekességeket a történész.
Gerő szerint a békeidők utolsó hónapjaiban az emberek már tudták, valami baj lesz, de azt nem gondolták, hogy egy négy éves szörnyű háború vár rájuk. Inkább azt hitték, hogy ha lesz is háború, az inkább csak egy "férfias, rövid kaland lesz".
"Mindenki lelkes volt a háborút illetően, és azt gondolták, hogy a magyarok majd bosszút állnak a szerbeken, közvetve az oroszokon, akik leverték 1849-ben a magyar forradalmat. Senki nem gondolta, hogy hány százezer halott, hány százezer nyomorék és a teljes történelmi Magyarország szétesése lesz az ára a háborúnak" - tette hozzá.
A kötet szövegei napi bontásban követik végig a 31 nap eseményeit. A történész úgy tudja, hogy ilyen válogatás korábban még nem készült, részint azért, mert a történettudományt mindig inkább a nagypolitikában zajló események érdekelték, mintsem egy időszak emberi oldala.
A kötetnek folytatását is tervezik, ebben a háborús éveket idézik majd fel, és a napi kronológia helyett az játssza majd a főszerepet, hogy a háborús hétköznapokat miként élte meg az ország, mi foglalkoztatta az embereket leginkább.
"A következő kötet 1914 őszétől 1915 végéig fog tartani, ez az az időszak, amikor bevezették a jegyrendszert Magyarországon, amikor mindenfajta korlátozások léptek életben és amikor megjelennek a településeken viszonylag nagy számban a háborúból visszatért rokkantak, akikkel valamit kezdeni kellett" - fejtette ki Gerő András. A könyv a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány gondozásában jelent meg.
Forrás: MTI
