A Goethe Intézet a Németországból indult Botlatókövek képzőművészeti projekttel emlékezett szombaton a zsidótörvények alá eső magyarok deportálásának 70. évfordulójára.
A Goethe Intézet június 21-én, szombaton a Botlatókövek történetének bemutatásával emlékezett az 1944-es deportálások 70. évfordulójára. Az SWR rádió jóvoltából négy németországi botlatókő kapcsán német áldozatok élettörténetét ismerhettük meg. Ezenkívül rövidfilmeket mutattak be Gunter Demnigről és a botlatókövek kihelyezéséről. A program egyik kiemelt eseménye a Ráday utcai botlatókövek közös megtisztítása volt.A Kultúrpart stábja is a helyszínen járt. A projekt szervezőit és résztvevőit kérdeztük a Botlatókövek történetéről és jelentőségéről:
Gunter Demnig német szobrász rézből készült emléktáblákkal emlékezik a nemzetiszocializmus áldozataira. A Stolpersteine – magyarul „botlatókövek" vagy „emlékező macskakövek" – az áldozatok utolsó szabadon választott lakhelye előtt, az elhurcoltak lakóházainak bejárata elé kerülnek. Demnig 1997 óta több mint 45.000 macskakőhöz hasonlító botlatókövet illesztett a járdákba Németországban és Európa szerte.
Az első három budapesti botlatókő nyilvános elhelyezésére 2007. április 27-én került sor a Ráday utcában. A negyedik követ 2007 októberében rakta le Gunter Demnig a Ráday utca 54. előtt, a Goethe Intézet szomszédságában – ennek védnökségét az intézet vállalta. Összesen tehát négy botlatókő van a Ráday utcában, a Goethe Intézet közvetlen közelében.
