Veszélybe kerültek Franciaországban a nagy nyári fesztiválok a szabadúszó művészeti dolgozók tiltakozó mozgalma miatt.
Miután az elmúlt napokban több kisebb kulturális rendezvényt is kénytelenek voltak lemondani a szervezők, a július 2-án kezdődő aix-en-provence-i operafesztivál dolgozóinak többsége titkos szavazással a sztrájk ellen szavazott, így a vezetőség jelezte: a tervezett programot az öt operabemutatóval (Mozart, Rossini, Handel, Schubert és Bach) és húsz koncerttel mindenképp megtartják.
A montpellier-i táncfesztivál esete azonban óvatosságra inti a szervezőket: annak ellenére, hogy művészeti dolgozók ott is a munkabeszüntetés ellen szavaztak, a vasárnapi nyitóelőadás, Angelin Preljocaj balettje elmaradt a tiltakozók nyomására. A szervezők ugyanis attól tartottak, hogy a sztrájkolók megzavarhatják az előadást. Az idénymunkában foglalkoztatott művészeti dolgozók és kisegítő személyzet munkanélküli-támogatása miatt kialakult konfliktus egyelőre bizonytalanná teszi a világ egyik legrangosabb és legnagyobb színházi fesztiváljának, a július 4-én kezdődő Avignoni Fesztiválnak a sorsát. A szakszervezetek, köztük a szabadúszó művészek kétharmados többségét képviselő CGT ugyanis tömeges sztrájkot hirdetett a nyitónapra.
A kormány attól tartva, hogy megismétlődhez a 2003-as eset - amikor is egy hasonló helyzet miatt sorozatban maradtak el a nyári fesztiválok, ami jelentős gazdasági hatásokkal járt a turizmusra és a vendéglátásra - az elmúlt hetekben többször is tárgyalóasztalhoz ültette a feleket a nyári szezon megmentése érdekében.
A fesztiválszezon kivételes pillanat, hogy Franciaországra irányítsa a figyelmet - mondta kedden Francois Hollande francia államfő. Miközben másfél évvel ezelőtt a művészek jelentős többsége a szocialista elnökjelölt mellett állt ki, egyre többen fejezik ki csalódottságukat Hollande politikájában, aki viszont megerősítette, hogy Franciaország számára a kultúra mindig is előnyt élvezett. Manuel Valls miniszterelnök kedden egy három tagú bizottságot bízott meg a művészekkel való egyeztetésekkel az új munkanélküli-támogatási rendszer kidolgozására, köztük Hortense Archambault-t, az Avignoni Fesztivál korábbi társigazgatóját. A CGT üdvözölte a lépést és számos művész valamint fesztiváligazgató arra kérte az idénymunkában dolgozó kollegáikat, hogy fogadják el a kormány gesztusát.
A szabadúszók egy része, főleg a technikai dolgozók viszont egyre jobban radikalizálódnak. Az alkalmilag foglalkoztatott művészeti dolgozók és kisegítő személyzet, mintegy 250 ezer fő úgy véli, hogy az Európában egyedülálló munkanélküli-támogatási rendszerük a munkáltatók és egyes szakszervezetek között megkötött új egyezmény miatt veszélybe került. Ennek lényege, hogy a rendszerhez tartozóknak az év tíz hónapjában legalább 507 munkaórát, azaz megközelítőleg három hónapot kell dolgoznia ahhoz, hogy a munkanélküliség idejére jogosult legyen az állami támogatásra. A kormány egyébként ígéretet tett arra, hogy kompenzálni fogja a rendszerhez tartozók támogatásából az új egyezmény miatt kiseső összeget. A tiltakozók szerint azonban nem az állam dolga a szolidaritási rendszer helyettesítése. Problémát jelent az is, hogy a rendszer több szektorban is visszaélésekre teremt helyzetet, például a médiában sokszor foglalkoztatják idénymunkás szerződéssel ugyanabban a munkakörben ugyanazt az embert állandó és biztosabb munkaszerződés helyett.
Elemzők szerint egyébként a rendszerben nincsen olyan sok kivételezett, mint azt sokan gondolják: a segélyre jogosultak 3,5 százaléka művészeti dolgozó, akik az állami juttatásoknak 3,4 százalékát kapják. A tiltakozók pedig azt hangsúlyozzák, hogy a kultúrának is ára van, ami egyébként olyan közjó, amely a teljes társadalom javára válik. Ráadásul a rendszeren belül is nagyok a különbségek: a technikai dolgozók általában jóval több támogatást kapnak, mint a művészek. Azok pedig, akik nem tudják a kötelező 507 munkaórát teljesíteni, semmilyen támogatásra nem jogosultak. A rendszerhez tartozó technikai munkatársak éves jövedelme 2011-ben 29 ezer, a művészeké pedig kevesebb mint 22 ezer euró volt a 25 ezer eurós átlagbér mellett.
Forrás: MTI
