Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Véreskezű rablók voltak népünk hősei

Véreskezű rablók voltak népünk hősei

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2014. 07. 06.
Színpadra lépnek a győztes fiatalok
2022-06-23 11:11:02

Június 26-án 17:00 órától ifjú muzsikusok ingyenes hangversenyére kerül sor a Pesti Vigadóban a Szent

A fesztivál, ahol megkérték a kezemet
2022-06-22 11:21:30

Gyorsan pergő kémdráma, thrillerszerű bosszúfilm, találkozások és leánykérés – ilyen volt a II. Magyar

Fejtsd meg a költők titkait!
2022-06-20 09:58:18

Artisjus és Év gyerekkönyve díjat kapott Fenyő D. György  Útikalauz a vershez c. kötete. A Pagony

Ünnepel a világhírű magyar zeneszerző
2022-06-19 12:05:42

Július 2-án a 75 éves Orbán György tiszteletére rendeznek koncertet a BMC-ben. Az egyik legtöbbet

további bejegyzések a szerzőtől »

Népi hőst az utókor csinált a betyárokból, a valóságban vér és erőszak kísérte tevékenységüket. Az utolsó pillanatban akadályozták meg azt is, hogy maffiává szerveződjenek.

A betyár szó eredetileg "hetyke, virtusos, bátor" legényt jelentett, aki csak szezonálisan adta fejét kenyérkereső munkára. A XIX. században viszont már olyanokat takart, akik a társadalom számkivetettjeiként részben tudatosan, részben kényszerűségből vállalták a bűnöző életmódot. Két fő típusuk különíthető el: az egyik az alföldi nagyállattartáshoz és -kereskedelemhez kapcsolódó pusztai lovas betyár, a másik pedig a hegyvidékek csempészésből, lopásból, rablásból, útonállásból élő, gyalogosan vagy szekérrel közlekedő erdei rablója volt – írja blogján Fónagy Zoltán történész.

Lotz Károly: Vágtató betyár (1857, Magyar Nemzeti Galéria, Forrás: Wikipedia)

Csak kisebbségük lett főállású bűnöző, többségüknek volt valamilyen legális kenyérkeresete, és csak alkalomszerűen csatlakozott az egy-egy nagyobb erőszakos bűncselekmény elkövetésére szerveződő bandához. A leghírhedtebb reformkori rablótámadásban Sobri Jóska bandája 1836. december 8-án 6800 forintot, 16 fegyvert, 4 aranyórát és "asszonyi drágaságokat" zsákmányolt Hunkár Antal szolgagyőri kastélyában. A katonaviselt, tekintélyes táblabírót a betyárok cselédségével együtt a pincébe zárták, amíg "kitakarítottak". Vakmerőségükkel egyébként Sobriék kihívták a végzetet: elszánt üldözés kezdődött, ami pár hónap alatt felmorzsolta a bandát.

A betyárbűnözés évszázados fennmaradásának természeti feltételei is voltak. Az iparosodás előtti Magyarországon hatalmas kiterjedésű, a civilizációtól érintetlen, társadalmi ellenőrzéstől mentes, az idegenek számára életveszélyes területek (erdőségek, mocsárvilág, puszták) léteztek. Ezek szinte tökéletes biztonságot nyújtottak az azt ismerőknek. Hiányzott a siker esélyével fellépni képes állami bűnüldöző szervezet is. A rendvédelem szervezetét a csendbiztosok és pandúrok alkották, s vármegyénként széttagoltan épült fel: hiányzott belőle a szakértelem és akadozott az együttműködés.

Betyár a kocsmában - és a börtönben (Forrás: Wikipedia)

A betyárvilág hosszú létezése tehát egyáltalán nem a népi támogatottságnak volt köszönhető. Ugyanígy az első betyárlegendák sem a népköltészet szülöttei voltak: élelmes városi könyvkiadók, nyomdászok szedették versbe rímfaragókkal részben mendemondákból, részben a bírósági eljárások során kiderült tényekből a híres betyárok élettörténetét, s a pár lapos füzetkéket néhány krajcárért a vásárokon árusították ponyváról. A tematika valamivel később - lényegében már a betyárvilág letűnte után - bevonult a magasabb városi kultúrába is, a regényekbe és a népszínművekbe.

A XIX. század vége felé az elérhetetlen területek a nagy vízrendező munkák - folyószabályozások, mocsárlecsapolások -, valamint a vasútépítés következtében összezsugorodtak. A kiegyezés után a hatóságok is a „sarkukra álltak": a kormány 1869 elején Ráday Gedeon grófot küldte Szegedre rendet teremteni. Igen komolyan vette a feladatát, 2-3 év alatt drákói szigorral számolta fel az alföldi betyárvilágot. Egyes történészek szerint ekkor már egy maffia-jellegű "fejlődés" lehetőségével is számolni kellett, mivel már mutatkoztak jelei a bűnözés és a helyi közhatalom összefonódásnak.

Több részletet a hajdani betyárvilágról ide kattintva olvashat a Mindennapok története blogon.



Forrás: Hír 24

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Magyarország Történelem Legenda Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Minden fantasysorozat alapja Minden fantasysorozat alapja
  • Ingyenes programokkal vár a Pesti Vigadó! Ingyenes programokkal vár a Pesti Vigadó!
  • Egy diktatúra megdöbbentő képei Egy diktatúra megdöbbentő képei
  • Csontváry, Arany, Weöres és Jókai kézirataira is licitálhatunk Csontváry, Arany, Weöres és Jókai kézirataira is licitálhatunk
  • A nagyhatalmaknak sosem voltak erkölcsei A nagyhatalmaknak sosem voltak erkölcsei

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr997935570

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. Meztelenség és anatómia
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

versverseny-banner-2021.png

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard