Természet és épületek harca, négyzetben látszó város, nem mindennapi minták a hétköznapokból – így látta Budapestet a Barcelonában élő fiatal lengyel fotós.

Szerettük volna megtudni, milyen a városunk egy külföldi szemében, aki másfél hónapot Budapesten töltött. Marcelina Mace annyit mondott, amikor megkapta tőlünk a feladatot, hogy csak azt tudja megmutatni, amit a saját szemével lát. Így született meg a végeredmény két sorozat formájában, amibe végül minden bekerült: személyesség, megérzések, nemzetköziség, mintázatok, ismétlődések.

Az első fotósorozaton Budapest zöld arcait láthatjuk. „Lehetett volna bármelyik másik szín is, nagyon megkedveltem Budapest árnyalatait" – mesélt Mace a sorozat hátteréről. „Nem harsány, nem kontúros, épp ellenkezőleg: sok helyen dominálnak a pasztellszínek, és én pont ezt szeretem. Több itt látott színösszeállítással inspirációt nyertem a későbbi munkáimhoz."

Hogy miért éppen a zöld? – kérdeztük a fiatal fotóst. Szavak helyett erre is egy képpel válaszolt: megmutatta, melyik fotóval indult a sorozat. „A Városligetben készítettem ezt a felvételt, amin a fa, a fű és az ég harmóniája látható. Ezután pedig nem volt megállás... Mindenben a zöldet kezdtem látni. Olyan volt, mintha a város beszélne hozzám. Valószínűleg azért is tűnt fel, mennyire zöld Budapest, mert Barcelona – ahol több mint hat éve élek – nagyon nem az."

A 20 éves fotós lány általában szétválasztja a munkaprojektet és a saját kedvtelésből készített fotókat. Modelleket legtöbbször stúdióban fotóz: ilyenkor előre megtervezett, precíz munka folyik. Amikor az utcán sétál, és nála van a gépe, nem találja ki előre a pontos témákat, nem is szokott sokat várni egy-egy fotó elkészítésénél, hanem hagyja, hogy hasson rá a külvilág.

Ha nyitott szemmel jár, általában nem marad sokáig inspiráció nélkül. „Budapesten például nem tudom, mi történt, de már az első napoktól kezdve négyzetes elrendezésű fotókat kezdtem készíteni a hagyományos képarány helyett. Így született a második sorozat, amin az elmúlt hetekben dolgoztam."

Ezt a bizonyos másik sorozatot pedig a négyzetbe helyezett kompozíción kívül a minták és felületek hangsúlyossága köti össze. Marcelina ugyanis a mintázatok fanatikusa: mindig próbál annyira közel menni a fotó tárgyához, hogy a legapróbb részletig eljusson, és tapinthatóvá tegye a látványt.

A „kockafotókon" sokszor feltűnnek különböző stílusú épületek, amire már érkezik is a magyarázat: „Az építészet régóta érdekel, Budapest pedig kiváló hely ebből a szempontból. Megtalálhatjuk a szocialista időszakra jellemző házakat, de a régebbi épületek is nagyon különlegesek. A kedvencem a '60-as évek építészete, ebből is találtam bőven példákat."

Marcelina Mace hat évvel ezelőtt költözött Barcelonába, itt járt középiskolába, ezt követően egy fotós iskolába iratkozott be. Májusban érkezett Budapestre, ahol hat hetet töltött. Két helyen volt gyakornokként: a Szépművészeti Múzeum fotórészlegének segített a Liget Budapest projekt fotós dokumentációjában, és egy fotólaborban dolgozott egy hivatásos fotográfus mellett asszisztensként. Ezenkívül a Kultúrpartnak is fotózott: itt látható sorozatain kívül street art cikkünk képi anyaga is tőle származik, valamint Budapest kulturális intézményeiről készített fotóival is időről időre találkozhatnak oldalunkon. Ősztől Mace Portugáliában, Porto városában dolgozik diplomaprojektjén, amelyben több művészeti ágat készül vegyíteni.

A Zöld Budapest sorozat további fotói:

További képek és projektek Marcelina Mace honlapján és Facebook-oldalán.