Ritkán látható színes nyomatokat és grafikákat állított ki a budapesti Szépművészeti Múzeum Henri de Toulouse-Lautrec születésének 150. évfordulóján.
Kevesen tudják, hogy a világ egyik legjelentősebb Lautrec anyagát, 240 művet a Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteményében őrzik. A látogatók ebből a kollekcióból láthatnak most 170 alkotást. A papírra készült műveket védeni kell a fénytől, ezért ritkán mutatják be a nagyközönség előtt.
„Utoljára ebből a több mint 200 litográfiából, ami az egyik legnagyobb ilyen jellegű gyűjtemény a világon, pont 50 éve, a művész 100. születésnapján rendeztünk kiállítást" – mondta Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója.
Már az első plakát híres lett
Lautrec Pierre Bonnard tanácsára ismerkedett meg a litográfiával, és 1891-ben készítette első plakátját, ami az egyik leghíresebb műve lett. A Moulin Rouge táncosnője, La Goulue és a kánkán azonnal rabul ejtette.
„Toulouse-Latrecnél azt gondolom, hogy mindenki elsősorban az éjszakai életet keresi, ezért mindenképp azt akartuk, hogy a Moulin Rouge világa fogadja a látogatókat, és igazság szerint művészettörténetileg is korrektek akartunk lenni, Lautrec-nek az első litográfiája a Moulin Rouge plakátja" – magyarázta a kiállítás első termének koncepcióját a kurátor, Bodor Kata.
Az éjszaka élő marketingese
A Montmartre éjszakai életébe a sanzonénekes és költő, Aristide Bruant vezette be a húsz éves Lautrec-et, aki innentől kezdve szinte csak éjszaka élt. Szoros barátságot kötött több művésszel, akik ragaszkodtak hozzá, hogy műsoraikat Lautrec plakátja hirdesse. Ma nagyon jó marketingfogásnak neveznénk, hogy a sztárokat nem szépnek, hanem karakteresnek ábrázolta.
„Ezt sokan pozitív értelemben felismerték és szerették, mondjuk Jane Avril, de például Yvette Guilbert csúnyának látta magát a plakátokon, és nem is nagyon kedvelte, hogy Lautrec ennyire elcsúfítja őt. De valójában Lautrec nem szépített vagy csúnyított, hanem egyszerűen a reklámra törekedett, hogy egy megjegyezhető motívum legyen a plakáton" – mesélte a kiállításon látható művek hátteréről a kurátor.
Lautrec csillagai Budapesten
Lautrec korában Budapest közelebb volt Párizshoz, mint ma. A francia sanzon sztárja, Yvette Guilbert, vagy a francia színház ünnepelt művészei, Gabrielle Réjane és Sarah Bernhardt többször felléptek Magyarországon.
A pesti kabaré akkoriban nagyon más volt: viccekkel aktualizált, míg a francia kabaré sikerét a maró gúny adta.
„Kitüntetés volt, ha egy francia művészt a kabaréban kigúnyoltak. Yvette Guilbert vagy Sarah Bernhardt sem volt tökéletes. Bernhardtra különleges kosztümöket adtak, hogy elfedjék a testi hibákat, Toulouse-Lautrec pedig megmutatta ezeket. Talán ez volt a sikerének a titka, hogy ezeket a művészeket merte így ábrázolni, és a közönség rajongott ezekért, sokszor már karikatúraszerű ábrázolásokat látunk" – emlékeztet Gajdó Tamás, színháztörténész.
Az éjszakai Párizs dokumentaristája
Toulouse-Lautrec 15 évesen megállt a növésben. Testi fogyatékosságát sokan azzal magyarázzák, hogy szülei elsőfokú unokatestvérek voltak. Előnytelen külseje miatt az énekesek, színésznők és az örömlányok nem a férfit látták benne, hanem a kedves és szórakoztató barátot, akit közel engedtek magukhoz. Ahogy példaképe, Degeas számos képén bemutatta a balett és a cirkusz belső világát, Lautrec az éjszakai Párizs kulisszatitkait dokumentálta képeivel.
„Lautrec rájött arra, hogy vannak olyan zárt helyek, ahova ügyfélként jutnak be a férfiak, nők pedig egyáltalán nem, őt viszont barátként beengedték. Képein megmutatta, hogy milyen egy prostituált, amikor a mindennapjait éli, amikor ugyanolyan nő, mint bárki más. Reggel fölkel, kócos, álmos, készülődik, beszélget a barátnőivel, unottan vagy éppen mosolyogva várja az ügyfelét" – mutatja be a mindennapi helyzeteket Lautrec alkotásain Bodor Kata, kurátor.
A koktéljairól híres arisztokrata
Lautrec nemcsak jó barát, hanem szórakoztató arisztokrata is volt, aki szerette vendégül látni a társaságot. A kor kedvelt itala volt az idegrendszert súlyosan károsító abszint, de a művész koktéljairól is híres volt:
„Ez akkoriban egy furcsaság volt, Párizsban egyáltalán nem volt szokás koktélokat inni, többféle alkoholt összekeverni, Lautrec azonban ezt is művészetnek tekintette, a különböző ízek harmóniáját keresve. Állítólag frenetikus mulatságokat tudott kerekíteni néhány alkohol segítségével" – idézi fel a legendák egyikét Bodor Kata.
A Szépművészeti Múzeum hatalmas Toulouse-Lautrec gyűjteménye mind az 1914 előtti vásárlásoknak köszönhető. A több évtizedet felölelő anyagon látszik, hogy a művész már pályája elején rátalált egyedi stílusára.
Toulouse-Lautrec világaLitográfiák a Szépművészeti Múzeumban (1891–1901)
Megtekinthető: 2014. augusztus 24-ig a Budapesti Szépművészeti Múzeumban.
További információk a kiállítás honlapján.
Forrás: Euronews
