A Kossuth-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró 1955. július 21-én született. Legismertebb filmjeivel (Sátántangó, Werckmeister-harmóniák, A torinói ló) világszerte óriási elismerésnek örvend.
Tarrt első filmje bemutatása után, 1977-ben felvették a Budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolára (ma Színház- és Filmművészeti Egyetem) rendezői szakra, ahol 1981-ben végzett. Főiskolai évei alatt leforgatta a bemutatkozó filmjéhez hasonló, szintén dokumentarista stílusú Szabadgyalogot. Főiskolai vizsgafilmjeként elkészítette a Macbeth tévéjáték változatát Cserhalmi György főszereplésével.
Szintén 1981-ben Tarr több más fiatal filmessel megalapította a Társulás Filmstúdiót, melynek feloszlásáig (1985-ig) tagja. 1982-ben forgatta Tarr a még mindig dokumentarista stílusú, de immár profi színészeket felvonultató Panelkapcsolatot, melyben Koltai Róbert és felesége Pogány Judit egy lakótelepen élő házaspár mindennapjait ábrázolták meglepő realitással. 1984-ben készült az Őszi almanach, színes nagyjátékfilm, mely a rendező első eltávolodása a realizmustól, szándékosan szürreálisabb, stilizáltabb alkotás.
Az 1987-es Kárhozat jelentette azt az ugrást Tarr számára, mely meghatározta az elkövetkezendő két évtizedben készített filmjeit. A Krasznahorkai László novellájából, Víg Mihály zenéjével készített film nem csupán egy virágzó munkakapcsolatot, de egy átfogó stílust is elindított a magyar filmművészetben. A fekete-fehér, lepusztult tájon játszódó, lassú és nagyon hosszú (többször akár tíz perces) snittek, meghatározóvá váltak a rendező művészetében.
Ezen filmek időrendi sorrendben a következőek: Kárhozat, Szürkület, Sátántangó, Szenvedély, Werckmeister-harmóniák, (nagy szünet egy "hiányzó" Fehér György film: Tarr Béla bevezetője Fehér György filmjeihez, illetve Maár Gyula: Töredék című fekete-fehér alkotása, amely Tarr Béla TT Filmműhelye nélkül nem készülhetett volna el...), A londoni férfi, és – nyilatkozata szerint – utolsó filmje, A torinói ló.
Két évtizede együtt él vágójával, Hranitzky Ágnessel, akit filmjei társrendezőjének tekint. 1987-től működik együtt Krasznahorkai László regényíróval.
Filmjeit nagy sikerrel mutatták be többek között Franciaországban, Olaszországban, Izraelben, Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban.
Tarr Bélát a Guardian című brit lap a világ legjobb filmrendezői listáján a 13. helyen említi, így a magyar rendező megelőzi Tarantinót, Altmant, Almodovárt és Spielberget is.
2007 májusában a Cannes-i fesztiválon Georges Simenon regénye alapján készült A londoni férfi című filmjével vett részt a hivatalos versenyprogramban. Szabó István Hanussen című filmjének 1988-as meghívása óta nem volt magyar játékfilm a fesztivál legfontosabb szekciójában.
2011-ben pedig az utolsó filmje, A torinói ló versenyzett és nyerte el az Ezüst Medve-díjat a Nemzetközi Berlini Filmfesztiválon.
Tarr Béla az utóbbi években több országban is rangos díjakat kapott filmművészetéért, komoly filmfesztiválokon vehetett részt zsűriként. Tavaly éve elején a világhírű magyar rendező elindította szarajevói filmes iskoláját. A diákoknak négy filmet kell elkészíteniük az első két évben és egy egészestés játékfilmet az utolsó szemeszterekben.
Idén ősszel a Kossuth-díjas rendező Dél-Koreában oktat, az Ázsiai Filmakadémia (AFA) elnevezésű oktatási program idei vezetőjeként. Az egyebek mellett a Kárhozat és A torinói ló című filmek alkotója a dékán szerepét fogja betölteni a szeptember 25-étől október 12-éig tartó programban.
Forrás: Wikipedia
