Zajlik a Mirjam Helin Nemzetközi Énekverseny. Rost Andrea, az 1989-es győztes, idén ismét részt vesz a versenyben, ezúttal zsűritagként.
A Mirjam Helin Nemzetközi Énekverseny 1984-es alapítása óta, döbbenetes számú csillagot helyezett fel a zenei világ égboltjára. Győzteseiknek sikerült hírnevet szerezni a barokk, a dal, azaz Lied és az opera műfajokban is világszerte. A versenyzőknek igazán széles repertoárral kell rendelkezniük, ha sikert szeretnének elérni a magas színvonalú versenyben. A szép hang tiszta előadásmóddal közel sem elegendő ebben a műfajban. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy élő adásban kell szerepelni, miközben az operaénekes minden mozdulatát több tucat kamera veszi, amit tévénézők ezrei szélesvásznú minőségben követhetnek figyelemmel. Rost Andrea úgy véli, manapság szinte fontosabb szerepet játszik az, hogy az énekest eladható és alakítható média termékként minnél nagyobb közönséghez lehessen eljuttatni.
Visszatérve a ’89-es Mirjam Helin énekversenyre:
„Azt hiszem sokat segített, hogy éppen a megfelelő életkorban voltam, és hogy alaposan felkészülve érkeztem,” – mondja Rost Andrea. „Emellett úgy gondolom, a színpadi jelenlétem, játékom és a hangom minősége is döntő szerepet játszott abban,hogy az első díjat nekem ítélte a rangos zsűri.”
Az énekversenyek során az jelent igazi nehézséget a versenyzők számára, hogy maximálisan jelen legyenek és átéljék az interpretálandó áriát vagy dalt. Ez a helyzet megerőltetőbb, mint végigénekelni egy teljes operaelőadást, ahol az énekes a fellépés elejétől végéig ugyanazt a szerepet alakítja és egyszerre csak egy karakter érzéseit kell átélnie. A Mirjam Helin Énekversenyen az énekeseknek a különböző zenei korszakok interpretációs stílusát fölényes biztonsággal kell uralniuk és legalább 3 különböző nyelvre íródott zenemű megszólaltatásában kell jeleskedniük.
„A versenyzőknek minden számban 200 százalékosan kell teljesíteni, és nem hibázhatnak,” – mondta Rost Andrea. „Koncertek esetében, mindig gondolhatja az ember, hogy majd legközelebb jobban fog sikerülni, de erre nincs lehetőség, ha versenyről van szó. Az sem elég, ha tegyük fel, megtölti a Metropolitan-t egy vivőerős hangú előadó, de a hangszíne, a zenei megoldásai valamint a színpadi jelenléte nem ébresztenek érzelmeket a hallgatókban. A széles repertoár és a stílusérzék tehát elengedhetetlen kelléke mind a versenyeknek, mind a későbbi karriernek.
Rost Andrea ezen kívül kiemelte a sokoldalúság fontosságát is. Az áriák és fortissimo-k mellett képesnek kell lenni egy meghitt dal előadására, melyben a precíz szövegmondás mellett a dal hangulatát, az abban rejlő valamennyi érzelmet és zenei finomságot, mint egy festő, különböző hangszínekkel tudja megjeleníteni. „Egy dalt énekelve az előadó „meztelenül” áll a közönség előtt. Nincs se díszlet se kellék vagy díszes ruhaköltemény, csak és egyedül a hangja és a személyisége az, amivel „varázsolhat”. A verseny szigorú követelményeiről sokat elárul az, hogy a Mirjam Helin Verseny résztvevőinek, akik egy meglehetősen széles repertoárral kell, hogy rendelkezzenek, a második fordulóban egy dalciklust vagy dalciklus részletet is elő kell adniuk.”
Minden énekesnek megvannak a maga erősségei, a hangjuk, énektechnikai felkészültségük változik a karrierjük folyamám ezért repertoárjuknak is tartani kell a fejlődés iramát. Fiatal énekeseknek különösen kell ügyelniük arra, hogy ne válasszanak olyan áriákat, amelyek nem illenek a hangjukhoz, akkor is, ha ez azt jelenti, hogy egy „könnyebb” áriát kell választaniuk. Nincs értelme nagy és nehéz áriákkal fellépni, akkor sem, ha szeretnének.
„Nem lehet egy oroszlánt túl korán megszelídíteni,” – tette hozzá Rost Andrea. „Egy énekesnek nem szabad a technikára figyelnie előadás közben. A zsűri észreveszi, ha a fellépő nem a számára megfelelő típusú áriát választotta. Egy könnyedebb ária jó előadásával nagyobb sikert érhetnek el mint egy érettebb művészt megkövetelő nagyformátumú ária kevésbé jó vagy pedig gyenge előadásával.”
A karizma, hang és színészi tehetség mellett, Rost Andrea említ még egy elengedhetetlen attribútumot, amivel az énekeseknek rendelkezni kell. Ez nem más, mint a humorérzék. Véleménye szerint a humor nagyon fontos abban, hogy valaki sikeres karriert futhasson be. Tudnia kell magán nevetni egy előadónak; nem érdemes mindent túl komolyan venni. Természetesen, mindig a maximumot kell nyújtani, de ha úgy alakul, hogy az nem elegendő, akkor az sem jelenti a világ végét.
Általánosságban három meghatározó dolog van, ami naggyá tesz egy zenei versenyt: nyeremények, sikeres győztesei az előző évek versenyeinek és egy elismert tagokból álló zsűri. A Mirjam Helin minden kritériumnak megfelel, ezáltal presztízsét képes lesz megtartani a zenészek körében a jövőben is. Rost Andrea szerint, hiába segítik a karrier beindítását különféle új médiumok, mint például a saját internetes csatornára feltölthető saját készítésű videók, az énekversenyek nem váltak jelentéktelenebbé ez által az évek során. Emellett, előnyei nem csak a győzteseknek köszönhetők, hanem, ahogyan Andrea kiemelte, a zsűri is nagyban hozzájárul a verseny hírnevéhez.
A versenyek fontos szerepet játszanak egy énekes karrierjében. Fontos, hogy találkoznak más előadókkal a világ minden pontjáról, és hogy a zenei élet részévé válnak, minek révén felfedezhetik, miben érdemes még fejlődniük. Ezek a versenyek láthatóságot és páratlan lehetőségeket biztosítanak az énekesek számára. Személyesen találkozhatnak a fantasztikus zsűrivel, akiktől különféle visszajelzéseket kaphatnak, amik ugyancsak segítenek a fejlődésben. Rost Andrea mellett az idei verseny zsűrijében olyan nagyságok foglalnak helyet, mint Jorma Silvasti, elnök, valamint Franz Grundheber, Maria Guleghina, Ben Heppner, Robert Holl, Nathalie Stutzmann és Debora Voigt.
A Mirjam Helin Nemzetközi Énekversenyt augusztus 4-e és 13-a között rendezik Helsinkiben.
